Oltás vs oltás
Az oltás és az oltás két szorosan összefüggő kifejezés. Néha felcserélhető módon használják őket. Az oltásnak szélesebb értelme van az oltáshoz képest. A helyzettől függően azonban az oltás oltást jelenthet. Ilyen esetekben mindkettőt az immunitás mesterséges kiváltásának tekintik.
Oltás
Az oltásnak különféle jelentése van. A kifejezés a közép-angol „inoculaten” -ből származik, ami azt jelenti, hogy egy növényi részt oltani kell egy másik növénybe. Az oltás egyik meghatározása az, hogy olyan dolgot vezet be vagy helyez el, amely növekszik vagy szaporodik. Vakcina vagy antigén anyag oltása szintén gyakori. Ez a fajta oltás azért történik, hogy növelje az immunitást egy adott betegséggel szemben.
A mikrobiológiai meghatározás szerint az oltás mikroorganizmusokat vagy fertőző anyagokat vezet be egy táptalajba. Ha mikrobiológiai értelemben vesszük, az oltott mikroorganizmust inokulánsnak nevezzük. Az oltáshoz használt táptalajt inokulumnak nevezzük. Az oltást a mikrobiológiában különféle mikroorganizmusok tenyésztésére és szubkultúrájára alkalmazzák. Néha oltást végeznek laboratóriumi állatokon ellenőrzött körülmények között. Az egyik ilyen eset a vírusok beoltása, mivel a vírusok csak élő sejtekben nőnek. Ha az oltást a testtel végzik, ami az immunitás fokozása, akkor immunizálásnak tekintik. Ennek egyik módja az oltás. Ekkor az oltás oltást jelent. Az oltás és az oltás egyaránt „az immunitás kiváltásának mesterséges módszerének” tekinthető.
Oltás
Az oltás immunogéneket juttat a szervezetbe annak érdekében, hogy ösztönözze az immunrendszert több antitest termelésére, a fertőzések leküzdésére. Ez a leghatékonyabb és legszélesebb körben alkalmazott immunizálási módszer. Ez a módszer segítette az embereket a veszélyes betegségek leküzdésében. Az olyan vakcinák, mint a kis himlő, a kanyaró, a tetanusz és a gyermekbénulás, nagyon népszerűek és hatékonyak a fent említett küldetéshez, és az egész világon használják őket.
Az oltás szó a latin „vacca” szóból származik, amely tehenet jelent. Ennek az érdekes eredetnek az az oka, hogy az első vakcina a teheneket érintő vírusból származik. Az oltás elengedhetetlen, mivel esélyt ad a szervezetnek antitestek termelésére, és memóriával készülhet fel, ha természetes kórokozó támadás lép fel. A módszer hatékony, mert akkor kevesebb idő kell az antitestek előállításához a csírák elleni küzdelemhez. Néhány oltást a betegség megfertőződése után is beadnak.
A legtöbb vakcinát injekció formájában adják be, és néhányat szájon át. A gyermekbénulás és a kolera vakcinák jó példák az orálisan adott oltásokra. A típustól függően 4 oltási osztály azonosítható. Egyes vakcinák elölt baktériumokat vagy vírusokat tartalmaznak. Néhányan legyengített élő vírust vagy baktériumokat tartalmaznak. Egyes vakcinák tartalmazhatnak egy részét a vírusnak vagy baktériumoknak, például fehérje kapszidot vagy baktérium sejtfalat. Egyes vakcinák izolált vegyületeket vagy váladékokat tartalmaznak, például bakteriális toxinokat.
Mi a különbség az oltás és az oltás között?
• Az oltásnak szélesebb értelme van, mint az oltásnak.
• Az oltás elérése érdekében végzett oltást oltásnak nevezzük. Ez az oltást az oltás egyik almódszerévé teszi.
• Az oltást a mikrobiológiában is alkalmazzák. Ez semmiben sem hasonlít az oltásokra.
