Mondat vs Utterance
A mondat és a kimondás kifejezések között megállapíthatunk némi különbséget a nyelvészet tanulmányozása során. Először szerezzünk alapvető ismereteket az egyes kifejezések jelentésére. A mondat jelentéstovábbító szavak csoportja. A megszólalás a szünetek közötti szavak csoportja vagy beszédrész is. Egy mondat lehet írott és beszélt nyelven egyaránt. De egy megnyilatkozás általában a beszélt nyelvre korlátozódik. Ez az egyik különbség, amely a két kifejezés között azonosítható. Ez a cikk megpróbálja rávilágítani a két kifejezés közötti különbségekre, miközben átfogóan értelmezi mindkét kifejezést.
Mi az a mondat?
A mondat olyan szavak csoportja, amelyek teljes jelentést vagy gondolatot közvetítenek. A mondat legalább tartalmaz egy tárgyat és igét, amely kiemeli, hogy a mondat teljes jelentést közvetít, mert ez szavak kombinációja. Például, amikor azt mondjuk, hogy „elhagyta”, annak ellenére, hogy csak a tárgya és az ige jelentést közvetít. A mondatok azonban nem mindig egyszerű felépítésűek. A mondatokban számos kategória létezik, például egyszerű mondatok, összetett mondatok, összetett mondatok és összetett összetett mondatok. Íme néhány példa, amely kiemeli a különféle mondattípusok jellegét.
• A macska tejet iszik. (egyszerű mondat)
• Már elkéstem, de úgy döntöttem, hogy várok még egy kicsit a barátaimra. (összetett mondat)
• A múlt hét szombatján dolgozni kellett, mert sok volt a munka. (összetett mondat)
• Bár megkért, hogy jöjjek, egyszerűen nem tudtam elmenni, mert Jim beteg volt, és látogatót vártam. (összetett-összetett mondat)
Ezekben a kategóriákban a mondat különféle kifejezésekből áll. Ahhoz, hogy megértsük a mondat és egy mondat közötti különbséget, úgy kell tekintenünk, hogy a mondat legalább fõ záradékkal rendelkezik, míg egy kimondás nem mindig rendelkezik fõ záradékkal. Néha csak néhány szó lehet, például a „nem sok”, a „talán”, amely még mindig jelentést közvetít, de nem teljes.
- A macska tejet iszik. - Egy egyszerű mondat”
Mi az a Utterance?
A kimondás szó egyszerűen beszédegységként értelmezhető. A kimondás a szünetek és a csend közötti beszéd részeként határozható meg. Ez általában a beszélt nyelvre vonatkozik, az írott nyelvre nem. Ez a tulajdonság különbségnek tekinthető, amely a mondat és a kimondás között létezik. A kimondás lehet egyetlen szó, szavak csoportja, záradék vagy akár egy teljes mondat. Próbáljuk megérteni ezt egy kicsit tovább. Az írott nyelvtől, a beszélt nyelvtől eltérően több a szünet és a csend. Képzeljünk el egy beszélőt, aki a közönség előtt mond beszédet. Néha megáll, és vár egy kicsit, mielőtt újra szólna. A nyelvészetben a két szünet közötti kimondott szavakat kimondásnak nevezik.
Például:
Egy személy a közönség elé kerül és beszédet kezd. Azt mondja: „Jó reggelt, szeretnék beszélni a régió magas öngyilkossági arányáról … Hadd kezdjek néhány statisztikával.… Amint láthatja”
Vannak esetek, amikor a hangszóró szünetet tart. A két szünet között kimondott szavak kimondás. („Hadd kezdjek néhány statisztikával”)
Az írott nyelven azonban nem találkozhatunk ilyen szünetekkel. Ez azért van, mert a mondatokat gondosan megfogalmazták olyan szünetekkel, mint vesszők, pontok stb. A beszélt nyelv megnézésekor nem egészen könnyű felismerni, hogy mondatról van-e szó vagy sem. Ezért tekintik a nyelvészek a beszélt nyelvű beszéd egy részét kimondásnak.
Jó reggelt, szeretnék beszélni a régióban az öngyilkosság magas arányáról … Hadd kezdjem néhány statisztikával.… Amint láthatja '
Mi a különbség a mondat és az utterance között?
• A mondat jelentéstovábbító szavak csoportja.
• A megszólalás a szünetek közötti szavak csoportja vagy a beszéd része is.
• Mind a mondat, mind a kimondás jelentést közvetít az olvasónak vagy a hallgatónak.
• A mondat és a kimondás között az a különbség, hogy míg egy mondat teljes jelentést közvetít mondatkombináción keresztül, addig egy mondat néhány szóval olyan jelentést közvetít, amely esetleg nem is állít össze záradékot.
• A mondat mind írott, mind beszélt nyelven szól, de egy mondat csak beszélt nyelven szól.
Képek jóvoltából:
- Lolawolfcandy tejet iszogató macska (CC BY-SA 3.0)
- Öngyilkossági ráta az egészségügyi szolgáltatási terület (HSA) szerint, 1988–1992, Citynoise (CC BY-SA 3.0)
