Fő különbség - Autogámia vs Geitonogámia
A genetika összefüggésében az autogámia és a geitonogámia az önporzás két módja. Az autogámia a pollenszemek lerakódása ugyanazon virág megbélyegzésén, míg a geitonogámia a pollenszemek lerakódása ugyanazon növény másik virágának megbélyegzésén. Ez a legfontosabb különbség az autogámia és a geitonogámia között.
A beporzás egy olyan módszer, amelyet a virágos növények szaporítására használnak. A beporzásnak két típusa van, nevezetesen az önporzás és a keresztporzás. Az autogámia és a geitonogámia az önporzás két típusa a genetika vizsgálatában. Funkcionálisan azonban a geitonogámia egyfajta keresztmegporzás.
TARTALOM
1. Áttekintés és legfontosabb különbségek
2. Mi az autogámia
3. Mi a geitonogámia
4. Az autogámia és a geitonogámia hasonlóságai
5. Egymás melletti összehasonlítás - autogámia vs geitonogámia táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az Autogámia?
Az autogámia az önporzás egyik fajtája, amely főleg a virágos növényekben figyelhető meg, ahol egy virág porának pollenszemcséi ugyanazon virág stigmájára rakódnak le. Az autogámia ugyanazon virágon belül fordul elő. Ez általában tovább definiálható, ahol ez egy önmegtermékenyítési folyamat, amelyet két, egy és ugyanazon virágból származó ivarsejt összeolvadása segít.
01. ábra: Autogámia
Az autogámiából genetikailag azonos utódok születnek. Az autogámiát számos olyan adaptáció segíti elő, amelyek a portól felszabaduló érett pollenszemek lerakódását ugyanazon virág megbélyegzésére irányítják. Kiderült, hogy az autogámia még a virág kinyitása előtt megtörténhet. Az ezt a folyamatot alkalmazó növények közé tartozik a napraforgó, az orchidea, a borsó és a tridax.
Mi a Geitonogámia?
A geitonogámia egy olyan beporzás (ön) típus, amelynél a virág porának virágporszemei érlelődnek és lerakódnak ugyanazon növény egy másik virágának megbélyegzésén. A geitonogámia főleg több virág jelenlétében fordul elő ugyanabban a növényben, vagy a beporzók hatása miatt.
02. ábra: Geitonogámia
Funkcióját tekintve a geitonogámia meghatározható a keresztporzás egyik típusaként, de a genetika összefüggésében az önporzás egyik típusának tekinthető. A geitonogámia eredményei közé tartozik az anyanövénnyel genetikailag azonos utódok előállítása. Ezt a folyamatot fokozza az egyetlen száron elhelyezkedő virágok jelenléte.
Milyen hasonlóságok vannak az autogámia és a geitonogámia között?
- Az autogámia és a geitonogámia egyaránt önmegporzási folyamatok.
- Mindkettő főleg virágos növényekben fordul elő.
- Mindkettő azonos utódokat eredményez, mint a szülőké.
- Mindkettő ugyanazon üzemen belül zajlik.
- Az Autogamy és a Geitonogamy sem járul hozzá az evolúcióhoz, mivel genetikailag azonos utódok születnek.
Mi a különbség az autogámia és a geitonogámia között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Autogámia vs Geitonogámia |
|
| Az autogámia az önporzás egyik fajtája, amely főleg a virágos növényekben figyelhető meg, ahol egy virág porának pollenszemcséi ugyanazon virág stigmájára rakódnak le. | A geitonogámia egy olyan beporzás (ön) típus, amelynél a virág porának virágporszemei érlelődnek és lerakódnak ugyanazon növény egy másik virágának megbélyegzésén. |
| A beporzás típusa | |
| Az autogámia az önporzás egyik fajtája. | Ami a funkciót illeti, a geitonogámia egyfajta keresztmegporzás, de a genetika összefüggésében az önporzás egyik típusa. |
| Alkalmazkodások | |
| Az autogámiában a növények alkalmazkodnak ahhoz, hogy a portól származó pollenszemeket ugyanazon virág stigmájára rakják le. Ezt a fajta beporzást előnyben részesítik a virág kinyitása előtt. | Több virág jelenléte egyetlen száron a geitonogámia tényezője. |
| Stigma tartozik | |
| A virágporszemek autogámiában ugyanazon virág stigmájára rakódnak le. | A pollenszemek a geitonogámiában ugyanazon növény másik virágának megbélyegzésére rakódnak le. |
| Előnyök | |
| Az autogámia beporzásához nincs szükség külső beporzó anyagokra. | A szülői jellemzők korlátlan ideig történő fenntartása a geitonogámia előnye. |
| Hátrányok | |
| Az autogámia nem hoz létre genetikai variációt. | A beporzó attraktánsok energiapazarlása a geitonogámia egyik hátránya. |
| Példák | |
| A tridaxot, az orchideákat, a napraforgót az autogámia beporozza. | Azok a növények, amelyeknek egyetlen szárán több virág van, példák a geitonogámiára. |
Összegzés - Autogámia vs Geitonogámia
Az autogámia és a geitonogámia egyaránt önmegporzási folyamat a genetika összefüggésében. Az autogámia magában foglalja a virágporok lerakódását ugyanazon virág megbélyegzésén. A geitonogámia magában foglalja a pollenszemek lerakódását ugyanazon növény egy másik virágának megbélyegzésében. Mindkét folyamat genetikailag azonos utódokat hoz létre. Ezért nem járulnak hozzá az evolúcióhoz. Ez a különbség az autogámia és a geitonogámia között.
