Fő különbség - Esettanulmány vs fenomenológia
A Társadalomtudományban az esettanulmány és a fenomenológia két széles körben ismert kifejezésre utal, amelyek között némi különbség látható. Az egyik legfontosabb különbség az esettanulmány és az azonosítható fenomenológia között az, hogy az esettanulmány olyan kutatási módszer, amely lehetővé teszi a kutató számára az egyén, a csoport vagy egy adott esemény megértését. A fenomenológia viszont módszertan és filozófia is. A fenomenológiában figyelmet fordítanak az emberek megélt tapasztalataira. E cikk révén jobban megismerjük a két kifejezést, valamint a kettő közötti különbségeket. Kezdjük az esettanulmánnyal.
Mi az esettanulmány?
Az esettanulmány olyan kutatási módszerként határozható meg, amelyet egyének, embercsoportok vagy események kivizsgálására használnak. Ez lehetővé teszi a kutató számára, hogy bővítse megértését a kutatási alanyról, és túllépjen a felszínen. Főként esettanulmányokat alkalmaznak különféle tudományokban, például a pszichológiában, a politikatudományban, sőt a szociológiában is. Az esettanulmány számos kutatási technikából áll. A kutatás alapján a kutató a technikák közül egyet vagy többet alkalmazhat. Az interjúk és a megfigyelések a legtöbbször alkalmazott technikák. Például egy mélyinterjú révén a kutató jobban megismerheti a kutatási problémát, mivel ez lehetővé teszi, hogy túllépjen a megfigyelhető tényezőkön.
A pszichológiában az esettanulmány módszer különleges funkciót tölt be. A korábbi napokban a klinikai orvostudományban alkalmazták. Ez lehetővé tette az orvos számára, hogy világosan megértse a beteg állapotát a gyógyszer felírása előtt, és megérti a korábbi gyógyszeres kezelést és az egyén által tapasztalt problémákat is. Ez akár a páciens személyes adatait és tapasztalatait is tartalmazhatja. Az esettanulmány módszerének jelentősége az, hogy lehetővé teszi a kutató számára, hogy egy adott problémát mélyen megértsen. Ez lehetővé teszi számára, hogy nyitott legyen a gazdag és leíró adatokra. Éppen ezért az esettanulmány kvalitatív kutatási módszernek tekinthető. Most térjünk át a fenomenológiára.
Mi a fenomenológia?
Az esettanulmánytól eltérően a fenomenológia filozófiai megközelítés mellett módszertan is. A különféle társadalomtudományokra gyakorolt hatása hatalmas. Például képes volt befolyásolni a szociológia és a pszichológia filozófiai irányzatait. A fenomenológiát főleg Alfred Schutz, Peter Burger és Luckmann fejlesztette ki. Schutz hangsúlyozta, hogy az emberek természetesnek veszik a mindennapi valóságot. Azt is kijelenti, hogy a kutató szerepének ezen realitások elemzésének kell lennie, hogy megérthesse az emberek által a társadalom különböző jelenségeihez rendelt jelentéseket.
Az a mód, ahogyan az emberek megértik a körülöttük lévő világot, soha nem objektív. Ehelyett nagyon szubjektív. A világ azonban olyan kapcsolatok és tárgyak révén jön létre, amelyeknek az emberek konkrét értelmet adtak. A kutatónak figyelnie kell ezekre a jelentésszerkezetekre, hogy megérthesse azt is, ahogyan az emberek megértik a világot.
Alfred Schutz
Mi a különbség az esettanulmány és a fenomenológia között?
Az esettanulmány és a fenomenológia definíciói:
Esettanulmány: Esettanulmány meghatározható olyan kutatási módszerként, amelyet egy személy, embercsoport vagy esemény vizsgálatára használnak.
Fenomenológia: A fenomenológia olyan kutatási módszertan, valamint filozófia, amely feltárja az emberek megélt tapasztalatait, valamint a jelentés struktúráit.
Az esettanulmány és a fenomenológia jellemzői:
Fókusz:
Esettanulmány: Esettanulmányban a figyelmet az egyénre, egy csoportra vagy egy eseményre fordítják.
Fenomenológia: A fenomenológiában a figyelmet az egyének megélt tapasztalataira fordítják.
Természet:
Esettanulmány: Az esettanulmány számos tudományterületen alkalmazott kutatási módszer.
Fenomenológia: A fenomenológia filozófia, valamint módszertan, amelyet főleg a társadalomtudományokban használnak.
Az adatok típusa:
Esettanulmány: Egy esettanulmány gazdag, kvalitatív adatokat hoz létre.
Fenomenológia: A fenomenológia kvalitatív adatokat állít elő, amelyek elsősorban az emberek által termelt és fenntartott szubjektív jelentéseket tárják fel.
Kép jóvoltából:
1. Taty19555 „Hallgatói kutatási unió” - Saját munka. [CC BY-SA 3.0] a Wikimedia Commons-on keresztül
2. Alfred Schutz [Public Domain] a Wikimedia Commonson keresztül
