Esettanulmány és a kutatás leíró megközelítése
Az esettanulmány és a leíró megközelítés egy adott területen végzett kutatás két különböző aspektusa. Fontos tudni, hogy ezek a szempontok tanulmányozásuk és bemutatásuk szempontjából különböznek egymástól.
Bár egy esettanulmányt több területen végeznek, a társadalomtudomány területén meglehetősen gyakran előfordul. Ez egyfajta mély vizsgálatból áll, amelyet egyetlen csoport, egyén vagy esemény viselkedésében hajtanak végre. Valójában az esettanulmány lehet leíró vagy magyarázó jellegű. Bármelyik esetet vagy eseményt tanulmányozásra szánják, és hónapokig kivizsgálják egy protokoll betartásával. Korlátozott számú változót alaposan megvizsgálunk esettanulmány esetén is.
Másrészt a leíró megközelítés több statisztikai vizsgálatot foglal magában, mint vizsgálatot. A leíró megközelítés az alapja a felmérés lefolytatásának. Átlagok, gyakoriságok és egyéb statisztikai számítások felhasználásával jár. A matematikai statisztika tárgya és a valószínűség létfontosságú szerepet játszik a kutatás leíró megközelítésében. Röviden elmondható, hogy a leíró megközelítés mindennel foglalkozik, ami megszámolható és tanulmányozható. Ez a fő különbség az esettanulmány és a leíró megközelítés között.
Az esettanulmány inkább kutatási stratégia, míg a leíró megközelítést nem kutatási stratégiának, hanem a kutatás részének tekintik. Az empirikus vizsgálat az esettanulmány gerince, míg a statisztikai számítás a leíró megközelítés gerincét jelenti. Az esettanulmány hozzájárul a kvalitatív kutatáshoz, míg a leíró megközelítés a kvantitatív kutatáshoz. A kutatás mindkét aspektusát el kell végezni, hogy gyümölcsöző eredményeket hozzon létre az adott terület megerősítése érdekében. Ezek a különbségek az esettanulmány és a leíró megközelítés között.
