Forrás vs párologtatás
A forralás és az elpárologtatás egy tárgy fizikai tulajdonságai, és gyakran használják a mindennapi életben és a fizika tanulmányozásában. Sokan a forrázást és a párolgást azonosnak tartják, miközben a két kifejezés között alapvető különbségek vannak, és ez a cikk egyértelmű különbséget kíván tenni a kettő között. Minden folyadék forráspontja különbözik a különböző folyadékoktól.
Forráspont
A folyékony anyag forráspontja az a hőmérséklet, amelynél a folyadék gőznyomása megegyezik a folyadék külső nyomásával. Ez az a hőmérséklet, amelyen a folyadék gőznyomása képes legyőzni a légköri nyomást, és buborékok keletkeznek a folyadékban.
A forráspont megértéséhez beszélnünk kell egy kicsit a gőznyomásról. Ez jelzi a folyadék párolgási sebességét. Minden folyadék hajlamos elpárologni gáz formában. A folyadék részecskéi vagy molekulái hajlamosak elmenekülni a folyadék felszínéről. A nagyobb gőznyomású folyadékok gyorsan elpárolognak és illékonyak. Ilyen folyadékra jó példa a benzin.
Forrásponton, vagyis azon a hőmérsékleten, amelynél a folyadék forrni kezd, az a hőmérséklet, amelyen ez a gőznyomás megegyezik a légköri nyomással, amely lehetővé teszi a folyadék molekuláinak gyors elpárolgását (vagy elszökését) az atmoszférába.
Amikor hőt alkalmazunk a vízre, a gőznyomása növekszik. Forrni kezd, amint ez a gőznyomás megegyezik a légköri nyomással.
Párolgás
Ez egy olyan folyamat, amelynek során a folyadék molekulái spontán módon gázneművé válnak, anélkül, hogy hőt adnának a folyadékra. Általában a folyadék fokozatos eltűnésének tekinthető, ha atmoszférának van kitéve. Miért történik egyáltalán a párolgás? A rejtvényre adott válasz abban rejlik, hogy a folyadékban lévő molekulák állandó véletlenszerű mozgás állapotban vannak, és folyamatosan ütköznek egymással. Normális esetben a molekuláknak nincs elegendő energiájuk a folyadék felszínéről való kijutáshoz, de ez az ütközés több energiát továbbít egyes molekulákhoz, mint mások, és ha ezek a molekulák véletlenül a folyadék felszíne közelében vannak, akkor ténylegesen elrepülhetnek gázossá válik. Ezt párolgásnak nevezik.
Így a párolgás egyfajta forrázás hő alkalmazása nélkül. De ha a folyadékot zárt tartályban tartják, az elpárologtatott molekulák a tartály belsejében maradnak, végül telítetté téve a tartályban lévő levegőt. Ezután következik az egyensúlyi szakasz, és a párolgás sebessége megegyezik a gőz folyékony formává történő kondenzációjával. Így nincs folyadékveszteség.
Összegzés
• A párolgás és a forralás hasonló folyamat.
• A párolgás forrás nélkül történik, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb hőmérsékleten történik.
• A párolgás a folyadék felszínén történik, míg a forralás a folyadék aljától indul.
• A ruhák napsütéses szárítása jó példa a párologtatásra, míg a tea vagy kávé készítésekor a forrást gyakran észlelik.
