Fő különbség - Bázel 1 vs 2 vs 3
Az alapszerződéseket a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) vezeti be, a bankfelügyeleti hatóságok bizottsága, amelyet a Tíz Tíz (G-10) csoport jegybankelnökei hoztak létre 1975-ben. A bizottság fő célja iránymutatásokat ad a banki szabályozásról. A BCBS eddig 3, Bázel 1, Bázel 2 és Bázel 3 nevű megállapodást adott ki azzal a céllal, hogy a banki hitelességet fokozza a bankfelügyelet világszerte történő megerősítésével. A legfontosabb különbség a Bázel 1 2 és 3 között az, hogy a Bázel 1-et a tőke és a kockázattal súlyozott eszközök minimális arányának meghatározására hozták létre a bankok számára, míg a Bázel 2-t a felügyeleti feladatok bevezetése, valamint a minimális tőkekövetelmény és a Bázel 3 további megerősítése érdekében hozták létre. a likviditási pufferek szükségességének előmozdítása (további saját tőke réteg).
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi az a Bázel 1
3. Mi az a Bázel 2
4. Mi az a Bázel 3
5. Egymás melletti összehasonlítás - Bázel 1 vs 2 vs 3
6. Összefoglalás
Mi az a Bázel 1?
A Basel 1 1988 júliusában jelent meg, hogy keretet biztosítson a kockázatkezelés kezeléséhez a bank tőkemegfelelési szempontból. Az elsődleges probléma itt a bankok tőkemegfelelése volt. Ennek egyik fő oka a latin-amerikai adósságválság volt az 1980-as évek elején, amikor a bizottság rájött, hogy a nemzetközi bankok tőkearánya az idő múlásával csökken. A tőke és a kockázattal súlyozott eszközök arányának minimum 8% -os arányát 1992-től hajtották végre.
A Bázel 1 meghatározta azokat az általános rendelkezéseket is, amelyek beépíthetők a minimálisan szükséges tőke kiszámításába.
Pl. A megállapodás 1995 áprilisában meghatározta a multilaterális nettósítás (két vagy több bank közötti megállapodás számos tranzakció együttes rendezéséről szóló megállapodást, mivel ez költséghatékony és időmegtakarító, szemben az egyedi elszámolással) hatásainak felismerésére.
Mi az a Bázel 2?
A Basel 2 fő célja az volt, hogy a minimális tőkeszükségletet felváltsa a bank tőkemegfelelésének felügyeleti felülvizsgálatának szükségessége. A Basel 2 3 oszlopból áll. Ők,
- Minimális tőkekövetelmény, amely a Bázel 1-ben meghatározott szabványosított szabályok kidolgozására és kibővítésére irányult
- Az intézmény tőkemegfelelési és belső értékelési folyamatának felügyeleti felülvizsgálata
- A nyilvánosságra hozatal hatékony alkalmazása a piaci fegyelem megerősítése és a megbízható banki gyakorlatok ösztönzése érdekében
Az új keretrendszer célja az volt, hogy javítsa a szabályozási tőkekövetelmények tükrözését az alapul szolgáló kockázatokban, és jobban kezelje az elmúlt években bekövetkezett pénzügyi innovációt. A változások a kockázatmérés és -ellenőrzés folyamatos fejlesztésének jutalmazására és ösztönzésére irányultak.
Mi az a Bázel 3?
A Bázel 2 frissítésének szükségességét különösen a Lehman Brothers - egy globális pénzügyi szolgáltató vállalat - pénzügyi széthullása okozta, amely 2008 szeptemberében csődbe került. A vállalatirányítás és a kockázatkezelés buktatói ennek a megállapodásnak a kidolgozásához vezettek, amely 2019-től érvényes. A bankszektor túl sok tőkeáttétellel és nem megfelelő likviditási pufferekkel lépett be a pénzügyi válságba. Így a Bázel 3 fő célja egy további közös tőke réteg (tőkefenntartási puffer) meghatározása a bankok számára. Megsértése esetén korlátozza a kifizetéseket, hogy elősegítse a minimális közös tőke követelmény teljesítését. Ezenkívül a következő irányelveket is tartalmazza a Bázel 3.
- Anticiklikus tőkepuffer, amely korlátozza a bankok részvételét a rendszerszintű hitelboomokban azzal a céllal, hogy csökkentsék a hitelkockázati veszteségeiket
- Tőkeáttételi arány - a veszteséget elnyelő tőke minimális összege a bank összes eszközéhez és mérlegen kívüli kitettségéhez viszonyítva, a kockázati súlytól függetlenül
- Likviditási követelmények - egy minimális likviditási ráta, a likviditási fedezeti arány (LCR), amelynek célja elegendő készpénz biztosítása a finanszírozási igények fedezésére egy 30 napos stressz alatt; egy hosszabb távú mutató, a nettó stabil finanszírozási ráta (NSFR), amelynek célja a teljes mérleg lejárati eltéréseinek kezelése
-
További javaslatok a rendszerszinten fontos bankok számára, beleértve a kiegészítő tőkére, a növelt feltételes tőkére vonatkozó követelményeket és a határokon átnyúló felügyelet és szanálás megerősített szabályait
Különbség Bázel 1 2 és 3 között _1. Ábra: A bankok hitelezési kritériumai voltak a fő hozzájárulók a 2008-as pénzügyi válsághoz
Mi a különbség a Bázel 1 2 és 3 között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Bázel 1 vs 2 vs 3 |
|
| Bázel 1 | A Bázel 1 fő célja a bankok minimális tőkeszükségletének felsorolása volt. |
| Bázel 2 | A Basel 2-t azért hozták létre, hogy bevezetjék a felügyeleti feladatokat és tovább erősítsék a minimális tőkekövetelményt. |
| Bázel 3 | A Bázel 3 középpontjában egy további tőkepuffer meghatározása állt, amelyet a bankok tartanak fenn. |
| Kockázat-összpontosítás | |
| Bázel 1 | A Bázel 1 minimális kockázati összpontosítással rendelkezik a 3 megállapodás közül. |
| Bázel 2 | A Bázel 2 hárompilléres megközelítést vezetett be a kockázatkezelés terén. |
| Bázel 3 | A likviditási kockázat értékelését a Basel 2-ben meghatározott kockázatok mellett a Basel 3 vezette be. |
| Figyelembe vett kockázatok | |
| Bázel 1 | Csak a hitelkockázatot veszik figyelembe a Bázel 1-ben. |
| Bázel 2 | A Basel 2 a kockázatok széles skáláját tartalmazza, beleértve az operatív, stratégiai és jó hírnévvel kapcsolatos kockázatokat is. |
| Bázel 3 | A Basel 3 a Basel 2 által bevezetett kockázatok mellett a likviditási kockázatokat is magában foglalja. |
| A jövőbeni kockázatok kiszámíthatósága | |
| Bázel 1 | A Bázel 1 visszafelé néző, mivel csak a bankok jelenlegi portfóliójában lévő eszközöket vette figyelembe. |
| Bázel 2 | A Basel 2 előremutató a Basel 1-hez képest, mivel a tőke kalkulációja kockázat-érzékeny. |
| Bázel 3 | A Bázel 3 előre tekint, mivel az egyes banki kritériumok mellett makrogazdasági környezeti tényezőket is figyelembe vesznek. |
Összegzés - Bázel 1 vs 2 vs 3
A Bázeli 1 2 és 3 megállapodások közötti különbség elsősorban azoknak a célkitűzéseknek a különbségéből adódik, amelyek elérése érdekében létrehozták őket. Annak ellenére, hogy az általuk bemutatott szabványok és követelmények nagyon eltérnek egymástól, mindhármat úgy irányítják, hogy kezeljék a banki kockázatokat a gyorsan változó nemzetközi üzleti környezetek fényében. A globalizáció előrehaladásával a bankok a világ minden táján összefüggenek egymással. Ha a bankok kiszámíthatatlan kockázatokat vállalnak, katasztrofális helyzetek alakulhatnak ki az érintett alapok hatalmas mennyisége miatt, és a negatív hatás hamarosan szétszóródhat sok nemzet között. A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság, amely jelentős gazdasági veszteséget okozott, ennek legidősebb példája.
