Fő különbség - Plasmolysis vs Citolysis
Amikor egy sejtet oldatba merítenek, ozmotikus nyomás keletkezik a sejt és az oldat között. Az oldat jellegétől függően a sejt két fizikai változáson megy keresztül, nevezetesen a plazmolízison és a citolízison. Amikor a sejtet hipertóniás oldatba merítik, a sejt elveszíti a vizet a külső környezetbe. Így a protoplazma hajlamos lehámozni a sejtfalról. Ezt a folyamatot plazmolízisnek nevezik. Amikor a sejtet hipotonikus oldatba merítik, a sejt endoszmózis révén vizet nyer a sejtbe. Ez a cella belsejében a térfogat növekedését eredményezi. A víz folyamatos áramlása a sejtbe sejtrepedést eredményez, amelyet citolízisnek nevezünk. A két folyamat közötti legfontosabb különbség az a megoldás típusa, amelyben a sejt elmerül. A plazmolízis megvalósulásához a sejtet hipertóniás oldatba kell meríteni, míg a citolízis megvalósulásához a sejtet hipotonikus oldatba kell meríteni.
TARTALOM
1. Áttekintés és legfontosabb különbség
2. Mi a plazmolízis
3. Mi a citolízis
4. A plazmolízis és a citolízis közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - Plasmolysis és a citolízis táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi a Plasmolysis?
A hipertóniás oldat olyan oldat, amelyben az oldott anyag koncentrációja magas, és a víz koncentrációja alacsony. Más szavakkal, a hipertóniás oldatnak nagyobb az oldott anyag potenciálja és alacsony a víz potenciálja, mint a sejtnek. Ezért az ozmózis jelensége szerint a vízmolekulák egy koncentrációgradiensen át egy féligáteresztő membránon keresztül mozognak a magasabb vízpotenciálról az alacsonyabb vízpotenciálra. Ennélfogva, amikor egy sejtet hipertóniás oldatba helyeznek, a víz kiáramlik a sejtből annak érdekében, hogy a belső és külső környezet ionkoncentrációja egyensúlyba kerüljön. Ezt a folyamatot exoszmózisnak nevezik. Amíg a vízpotenciál kiegyensúlyozott, a víz elmozdul a cellából az oldathoz. Ennek során a protoplazma elkezd leválni a sejtfalról. Ez plazmolízis néven ismert.
Bizonyos organizmusokban, ahol nincs sejtfal, a plazmolízis végzetes lehet, és a sejt pusztulásához vezethet. A plazmolízis extrém nyomáson megy végbe, és laboratóriumi körülmények között nagy koncentrációjú sóoldatok alkalmazásával indukálható.
01. ábra: Plazmolízis
A plazmolízis főleg kétféle lehet; Homorú plazmolízis és konvex plazmolízis. A konkáv plazmolízis reverzibilis. A konkáv plazmolízis során a plazmamembrán nem válik le teljesen a sejtfalról, ehelyett ép marad. A konvex plazmolízis irreverzibilis és a plazmolízis legszélsőségesebb szintje, ahol a sejtplazma membránja teljesen leválik a sejtfalról. Ez a sejt teljes megsemmisüléséhez vezethet.
Mi a citolízis?
A citolízis olyan jelenség, amely a sejt felszakadásával fordul elő az ozmotikus egyensúlyhiány állapotának kialakulása miatt. Az ozmotikus nyomás ezen egyensúlyhiánya miatt a sejtbe jutó felesleges víz diffúz. Ennek a jelenségnek a mélyreható elemzéséből kiderül, hogy a víz bejutását a sejtbe az akvaporinok segítik elő, amelyek szelektív membráncsatornák. A víz sejtbe jutásának mechanizmusa a diffúzió. A diffúzió a sejtmembránon keresztül történik. A citolízis akkor következik be, amikor a külső környezet hipotóniás, és a vízfelesleg bejut a sejtbe egy olyan szintig, amely megtöri a sejtmembrán vagy az aquaporin küszöbét. A sejtmembrán pusztulását sejtpukkanásnak nevezik.
Az emlősök kapcsán a citolízis gyakran a nem megfelelő tápanyagbevitel és a hulladékeltávolítási mechanizmusok megváltozása miatt következik be. Ezek az állapotok a sejtek anyagcseréjének megváltozásához vezetnek. A megváltozott sejtanyagcsere-minták citolízishez vezetnek, mivel az ozmotikus nyomás egyenetlen egyensúlyát alakítja ki. Emiatt emlősökben az extracelluláris folyadék a citolízist okozó sejtekbe kerül. Annak ellenére, hogy káros jelenségnek tűnik, az emberi test immunrendszere ezt a mechanizmust használja fel a sejtpusztító folyamatok elindítására, amikor rosszindulatú sejtekről van szó.
02. ábra: Citolízis
A sejtekben a citolízis előfordulásának megakadályozása érdekében a különböző organizmusok különböző stratégiákat alkalmaznak. A Paramecium összehúzódó vakuolát használ, amely magában foglalja a rendszereikben felgyülemlett folyadékok gyors kiszivattyúzását. A víz számára kevésbé áteresztő sejtmembrán jelenléte bizonyos organizmusfajok számára lehetővé teszi a citolízis megakadályozását is.
Milyen hasonlóságok vannak a plazmolízis és a citolízis között?
- A sejtekben mind a plazmolízis, mind a citolízis az oldat típusának megfelelően történik, amelybe a sejt elmerül.
- A plazmolízis és a citolízis egyaránt sejtpusztulást okoz.
- A plazmolízis és a citolízis a sejtmembránon keresztüli víz ozmózis útján történő mozgásának köszönhető.
Mi a különbség a plazmolízis és a citolízis között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Plazmolízis vs citolízis |
|
| A plazmolízis a víz túlzott eltávolításának folyamata, amikor a sejtet hipertóniás oldatba merítik, amely a sejt zsugorodását okozza. | A túlzott vízfelvételt, amikor a sejtet hipotóniás oldatba merítik, amely sejtrepedést eredményez, citolízisnek nevezzük. |
| Bevont megoldás típusa | |
| Amikor egy sejtet hipertóniás oldatba merítenek, plazmolízis következik be. | Amikor egy sejtet hipotonikus oldatba merítenek, citolízis következik be. |
| Ozmózis típusa | |
| A plazmolízis exosmosis miatt következik be. | A citolízis az endoszmózis miatt következik be. |
Összegzés - Plasmolysis vs Citolysis
Amikor a sejtet hipertóniás oldatba merítik, a sejt elveszíti a vizet a külső környezetbe. Így a protoplazma zsugorodik és leválik a sejtfalról. Ezt a folyamatot plazmolízisnek nevezik. A plazmolízis főleg kétféle lehet. Homorú plazmolízis vagy konvex plazmolízis. Amikor a sejtet hipotonikus oldatba merítik, a sejt endoszmózis révén vizet nyer a sejtbe. Ez a sejt belsejében a térfogat növekedését eredményezi. A víz folyamatos áramlása a sejtbe sejtrepedést eredményez, amelyet citolízisnek nevezünk. A sejtekben a citolízis előfordulásának megakadályozása érdekében a különböző organizmusok különböző stratégiákat alkalmaznak. Ez a különbség a plazmolízis és a citolízis között.
