Fő különbség - tőzsdei és tőzsdén nem jegyzett társaság
A tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett társaságok két alapvető típusa. Míg mindkettőnek a profitmaximalizálás a fő célja, a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett vállalatok között sok különbség van, a tőke méretétől, szerkezetétől és módszerétől függően. A tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett társaságok közötti legfontosabb különbség a tulajdonjoguk; a tőzsdén jegyzett társaságok tulajdonosa sok részvényes, míg a tőzsdén nem jegyzett társaságok magánbefektetők.
Mi az a tőzsdén jegyzett társaság?
A tőzsdén jegyzett társaságok azok a tőzsdén jegyzett társaságok, ahol részvényei szabadon forgalmazhatók, és a befektetők saját belátásuk szerint vásárolhatnak és adhatnak el részvényeket. Az ilyen befektetők részvényvásárláskor az adott társaság részvényeseivé válnak. Egy társaság szerepelhet a tőzsde főpiacán (alkalmas nagyobb és letelepedettebb vállalatok számára) vagy az Alternatív Befektetési Piacon (viszonylag új vállalatok számára nagyon alkalmas). Valamennyi tőkepiacon van helyi tőzsde, míg a nagyszabású nemzetközi tőzsdék, például a New York-i tőzsde (NYSE) és a londoni tőzsde (LSE) napi több millió részvényt kereskednek.
A tőzsdén jegyzett társaságok döntéseit a részvényesek által kinevezett igazgatóság hozza meg, amely ügyvezető és nem ügyvezető igazgatókból áll. Az igazgatósági összetételeket gyakran különféle vállalatirányítási követelmények határozzák meg és szabályozzák. A döntéseket időben kell közölni a részvényesekkel, és az igazgatóság határozatait meg kell hozni bizonyos fontos döntések meghozatalakor. A részvényesek kétféle hozamra jogosultak a tőzsdén jegyzett társaságba történő befektetés révén. Ők,
Osztalék
Ez egy pénzösszeg, amelyet a társaság rendszeres időközönként fizet a részvényeseinek a nyereségéből. Egyes részvényesek inkább az osztalékot kívánják bevásárolni, míg mások inkább a befektetett pénzösszeget újrabefektetik az üzletbe, amelyet osztalék újrabefektetési koncepciónak hívnak.
Tőkenyereség
A tőkenyereség egy befektetés eladásából származó nyereség, amelyre külön követelmények vonatkoznak.
pl.: Ha egy befektető 2016-ban 100 vállalat részvényt vásárolt 10 dollárért (érték = 1000 dollár), és ha a részvény ára 2017-ben 15 dollárra nőtt, akkor 2017-ben 1500 dollár; a befektető 500 dolláros nyereségre tesz szert, ha a részvényeket 2017-ben eladják.
A tőzsdén jegyzett társaságokra különféle szabályok és előírások vonatkoznak, és a pénzügyi kimutatások elkészítése során külön követelményeknek kell megfelelniük. A főbb pénzügyi kimutatásoknak vannak szabványosított formátumai, például az eredménykimutatás, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás, a cash flow-kimutatás és a saját tőke változásainak kimutatása. Ezenkívül az említett kimutatásokat az általánosan elfogadott számviteli elvek (GAAP) szerint kell elkészíteni és bemutatni.
A tőzsdén jegyzett társaságok beszámolási és közzétételi követelményeinek tekintetében kidolgozott egyik alapvető szabályozási aktus a 2002. évi Sarbanes – Oxley törvény, amelyet a befektetők érdekeinek védelme érdekében fejlesztettek ki. Az elmúlt évtizedek folyamán az ilyen előírások továbbra is szigorúak voltak a hatalmas vállalati botrányok miatt, mint például az Enron (2001) és a WorldCom (2002).
New-york-i tőzsde
Mi az a tőzsdén nem jegyzett társaság?
A tőzsdén nem jegyzett vállalatok olyan társaságok, amelyek nem szerepelnek a tőzsdéken, ezért magántulajdonban vannak. Mivel nem szerepelnek a tőzsdén, nincs lehetőségük finanszírozást szerezni az állami befektetők részvényajánlata révén. Ehelyett részvényeket bocsáthatnak ki olyan ismert feleknek, mint a család és a barátok, a saját tőke megszerzése érdekében. A részvényekkel való kereskedés „tőzsdén kívüli”, ahol az ügylet specifikációi az érintett felek (vevők és eladók) követelményeinek megfelelően készülhetnek; így elkerülhető a tőzsdéken található ellenőrzések cseréje. A tőzsdén nem jegyzett vállalatok jobban ellenőrzik üzleti tevékenységüket.
A társaság jegyzése nem kötelező, hogy sikeres legyen. A tőzsdén jegyzett társaságokkal ellentétben a pénzügyi eredmények jelentési követelményei nem vonatkoznak szigorú előírásokra, így rugalmasak és kevésbé bonyolultak.
A világ legnagyobb üdvözlőlap-gyártó vállalata, a Hallmark (1910-ben alakult) ma is magántulajdonban van.
Mi a különbség a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett társaság között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Tőzsdei és tőzsdén nem jegyzett társaság |
|
| A tőzsdén jegyzett társaság egy olyan tőzsdén jegyzett társaság, ahol részvényei szabadon forgalmazhatók. | A tőzsdén nem jegyzett társaság olyan társaság, amely nem szerepel a tőzsdén. |
| Tulajdonjog | |
| A tőzsdén jegyzett társaságok sok részvényes tulajdonában vannak. | A tőzsdén nem jegyzett társaságok magánbefektetők, például alapítók, alapítók családja és barátai tulajdonában vannak. |
| A részvények likviditása | |
| A részvények nagyon likvidek, mivel van egy könnyen elérhető piac. | A részvényeknek nincs könnyen elérhető piaca; így illikvidek. |
| Értékelés | |
| A vállalat értéke könnyen levezethető, mivel a piaci érték könnyen kiszámítható. | A piaci ár elérhetetlensége miatt a vállalat értékelése gyakran félreérthető, és időnként a tőzsdén jegyzett társaság piaci értékét kell felhasználni a megfelelő piaci érték eléréséhez. |
| Szabályozási követelmények | |
| A tőzsdén jegyzett társaságok bonyolult és szigorú szabályozási követelményekkel rendelkeznek. | A tőzsdén nem jegyzett vállalatok kevésbé bonyolult és szigorú szabályozási követelményekkel rendelkeznek a tőzsdén jegyzett társaságokhoz képest. |
