Adenoma vs Adenocarcinoma
Az adenoma és az adenokarcinoma egyaránt a mirigyszövet kóros növekedése. Mindkettő bárhol előfordulhat, ahol mirigyszövet van. A mirigyek vagy endokrin, vagy exokrinek. Az endokrin mirigyek váladékukat közvetlenül a véráramba engedik. Az exokrin mirigyek a csatornarendszeren keresztül engedik szekréciójukat a hám felszínére. Az exokrin mirigyek lehetnek egyszerűek vagy összetettek. Az egyszerű exokrin mirigyek rövid, elágazás nélküli csatornából állnak, amely egy hám felszínére nyílik. Pl.: nyombélmirigyek. A komplex mirigyek elágazó csatornarendszert és acináris sejtelrendezést tartalmazhatnak az egyes csatornák körül. Pl.: mellszövet. (További információ az endokrin és az exokrin mirigyek közötti különbségekről.) A mirigyek szövettani megjelenésük szerint két kategóriába sorolhatók. A tubulus mirigyek általában elágazó csatornarendszer, amelynek vak végei szekréciósak. Az acináris mirigyek hagymás sejtelrendezéssel rendelkeznek minden csatorna végén. Az agyalapi mirigy prolactinoma egy példa az endokrin rákra. A mell adenokarcinóma az exokrin rák egyik példája.
Adenoma
Az adenomák jóindulatú, nem invazív daganatok. Lehetnek mikroadenomák vagy macroadenomák. A mikroadenómák nem okoznak nyomáshatást, mert nem nyomják a szomszédos struktúrákat. A macroadenomák nyomáshatásokat váltanak ki. Az agyalapi mirigy mikroadenómái tejkiválasztásként jelentkezhetnek a mellektől vizuális tünetek és fejfájás nélkül. Az agyalapi mirigy mikroadenómái nyomják az optikai chiasmát, fejfájást és bitemporális hemianopiát okozva. Az adenomák nem terjednek távoli helyekre a vér és a nyirok útján. Csak helyi hatásokat mutatnak, és még ezek sem gyakoriak.
Adenocarcinoma
Az adenokarcinóma bárhol előfordulhat, ahol mirigyszövet van. Az adenokarcinóma a mirigyszövet kontrollálatlan rendellenes szaporodása. Az adenokarcinómák lokálisan terjedhetnek azáltal, hogy az alapmembránon keresztül a sejtek indáit a szomszédos szövetekbe lőik le. Az adenokarcinóma vérrel és nyirokkal terjedhet. A máj, a csontok, a tüdő és a hashártya ismert metasztatikus lerakódások. Az adenokarcinoma tehát rosszindulatú állapot. Előfordulhat, hogy az adenomákhoz hasonló, de sejtszinten eltérő. Úgy gondolják, hogy a rák oka a kóros genetikai jelátvitel, amely elősegíti az ellenőrizetlen sejtosztódást. Vannak proto-onkogénnek nevezett gének, egyszerű változtatással, amelyek rákot okozhatnak. Ezen változások mechanizmusait nem értjük egyértelműen. Két találati hipotézis példa egy ilyen mechanizmusra. A rák invazivitása, terjedése és a beteg általános kimenetele szerint az adenokarcinómának támogató terápiára, sugárterápiára, kemoterápiára, műtéti kimetszésre van szüksége a gyógyuláshoz és a palliációhoz.
Mi a különbség az Adenoma és az Adenocarcinoma között?
• Adenocarcinoma és adenoma bárhol előfordulhat, ahol mirigyszövet van.
• Az adenómák normál morfológiájú sejtekből állnak, malignus markerek nélkül.
• Az adenocarcinoma sejtekben sejtes atypia és mitotikus testek láthatók.
• Az adenokarcinóma képes metasztázisba lépni, gyakran az adenoma nem metasztatizál.
• Az adenomákban a helyi excízió gyógyító hatású, míg az adenocarcinoma esetén nem.
Olvass tovább:
1. Különbség az adenokarcinóma és a pikkelysmr között
2. Különbség a karcinóma és a melanoma között