Megbízhatóság vs érvényesség
A mérések során, különösen a tudományos vizsgálatok során, biztosítanunk kell az adatok pontosságát. Ha az adatok nincsenek pontosítva, akkor az ezekből az eredményekből vagy következtetésből nem lesz érvényes. A mérések pontosságának növelése érdekében különböző taktikákat alkalmazunk. Az egyik az adatok számának növelése, hogy a hiba minimalizálható legyen. Más szavakkal, ezt növekvő mintaméretnek nevezzük. Egy másik módszer a kalibrált berendezések és a kisebb hibával rendelkező berendezések használata. Nemcsak a berendezés, hanem a mérést végző személy is nagyon fontos. Normál esetben egy szakértő végzi el a méréseket. A kísérletező hibájának minimalizálása érdekében több embert is felhasználhatunk, és ugyanazt a kísérletet néhányszor megismételhetjük. A megbízhatóság és érvényesség a pontosság és a pontosság két fontos szempontja.
Megbízhatóság
A megbízhatóság a mérés reprodukálhatóságára utal. Ez méri a műszerrel vagy a kísérletezővel végzett mérések konzisztenciáját. A megbízhatóságra következtetést vonhatunk le, ha ugyanazt a mérést néhányszor ugyanazon feltételek mellett végezzük. Ha minden kísérletnél hasonló eredményt kapunk, akkor a mérések megbízhatóak. Ha a megbízhatóság gyenge, nehéz nyomon követni a mérések változását. A rossz megbízhatóság rontja a pontosság szintjét is.
A megbízhatóság mérésére az újrabiztonsági módszer alkalmazható. Itt ugyanazon alany változóját kétszer vagy többször mérik a reprodukálhatóság ellenőrzésére. Az átlag, a tipikus hiba és az újrateszt korreláció változása az újratesztelés megbízhatóságának fontos eleme. Ha figyelembe vesszük a két teszt átlaga közötti különbséget, kiszámítható az átlag változása. A megbízhatóság számszerűsítésének másik módja az újratesztelt összefüggés. Ha egy kísérlet teszt- és újravizsgálati értékét ábrázoljuk, ha az értékek közelebb vannak egy egyeneshez, akkor a megbízhatóság nagy.
Érvényesség
Az érvényesség a kísérlet értéke és a valódi érték közötti hasonlóságra utal. Például 1 mól szén tömegének 12 g-nak kell lennie, de amikor mérünk, különböző értékeket vehet igénybe, a műszertől, a mérő személytől, a minta állapotától, a külső környezeti feltételektől stb. Függően. 12g-ig, akkor a mérés érvényes. Tehát az érvényesség számszerűsíthető úgy, hogy összehasonlítjuk a méréseket a valódi értékekkel, vagy olyan értékekkel, amelyek nagyon közel állnak a valódi értékhez. A mérések rossz érvényessége rontja a kapcsolatok jellemzésének és a változókra vonatkozó igaz következtetések levonásának képességét.
Mi a különbség a megbízhatóság és az érvényesség között?
• A megbízhatóság a mérés reprodukálhatóságára utal. Az érvényesség a kísérlet értéke és a valódi érték közötti hasonlóságra utal.
• A megbízhatóság összefügg a mérések konzisztenciájával, míg az érvényesség inkább a mérések pontosságára összpontosít.
• Az, hogy „egy minta megbízható”, nem jelenti azt, hogy érvényes.
• A megbízhatóság a pontossággal, míg az érvényesség a pontossággal függ össze.
