Diszacharid vs poliszacharid
A szénhidrátok egy olyan vegyületek csoportja, amelyek definíciója „polihidroxi-aldehidek és ketonok vagy olyan anyagok, amelyek hidrolizálva polihidroxi-aldehideket és ketonokat eredményeznek”. A szénhidrátok a legelterjedtebb szerves molekulák a földön. Ezek jelentik az élő szervezetek kémiai energiáját. Nem csak ez, hanem a szövetek fontos alkotóelemeként szolgál. A szénhidrátokat fotoszintézissel szintetizálják a növényekben és néhány mikroorganizmusban. A szénhidrátok azért kapták a nevüket, mert ennek képlete C x (H 2 O) x, és ez szénhidrátoknak tűnt. A szénhidrát ismét három kategóriába sorolható, mint monoszacharid, diszacharid és poliszacharid. A monoszacharidok a legegyszerűbb szénhidráttípusok.
Diszacharid
A diszacharid két monoszacharid kombinációja. Két monoszacharid összekapcsolásakor észterkötés alakul ki bármely két –OH csoport között. Általában ez történik az 1. és a 4. –OH csoport között két monoszacharidban. A két monomer között létrejött kötés glikozidos kötésként ismert. A reakció során egy vízmolekulát eltávolítunk. Ezért ez egy kondenzációs reakció. Néha a diszacharidban mindkét monomer azonos, és néha eltér. Például a maltóz előállításához két glükózmolekula vesz részt. A fruktózt egy glükóz és fruktóz közötti kondenzációs reakcióval állítják elő, míg a laktózt glükózból és galaktózból állítják elő. A diszacharidok természetükben is gyakoriak. Például a szacharóz megtalálható a gyümölcsökben és a zöldségekben. A tejben pedig laktóz található. A diszacharidok hidrolizálhatók, és visszanyerhetik a megfelelő monomereket. Ízében édesek és kristályosíthatók. A diszacharidok többsége hidrolizálható, a szacharóz kivételével.
Poliszacharid
Amikor tíz vagy ennél nagyobb számú monoszacharid kapcsolódik glikozidos kötésekhez, poliszacharidokként ismertek. Glikánként is ismertek. A kémiai képlet C x (H 2 O) y. A poliszacharidok polimerek, ezért nagyobb a molekulatömegük, jellemzően meghaladja a 10000-at. A monoszacharid a polimer monomerje. Lehetnek poliszacharidok, amelyek egyetlen monoszacharidból készülhetnek, és ezek homopoliszacharidokként ismertek. Ezeket a monoszacharid típusa alapján is osztályozhatjuk. Például, ha a monoszacharid glükóz, akkor a monomer egységet glükánnak nevezzük. A többféle monoszacharidból készült poliszacharidokat heteropoliszacharidokként ismerjük. A poliszacharidok lehetnek bélésmolekulák 1,4-glikozidc kötésekkel. Elágazó molekulákat is képezhetnek. Az elágazási pontokban 1,6-glikozdikus kötések alakulnak ki. A poliszacharidok sokfélesége létezik. A keményítő, a cellulóz és a glikogén az általunk ismert poliszacharidok egy része. Élelmiszer-forrásainkban bőséges a keményítő. A glikogén a testünkben tároló poliszacharid. A poliszacharidoknak nincs édes íze. Néhányan részben vízben oldódnak, míg mások oldhatatlanok. A diszacharidokhoz hasonlóan a poliszacharidok hidrolizálhatók.
Mi a különbség a diszacharid és a poliszacharid között?
• A diszacharidok csak két, míg a poliszacharidok sok monomerhez kapcsolódnak.
• Ezért a poliszacharidok molekulatömege nagyobb, mint a diszacharidoké.
• A diszacharidok íze édes, a poliszacharidok viszont nem.
• A diszacharidok vízben oldódnak, míg a poliszacharidok oldhatatlanok vagy részben oldódnak.
