Névleges vs rendes
Az emberek különböző célokra használják a számokat. Az ókori embereknek számokra volt szükségük a holmik megszámlálásához. Tehát feltalálták a számlálási számokat. A technológia fejlődésével az emberi igények összetetté váltak, és a különböző tárgyakhoz különböző azonosításra volt szükségük. A számrendszereket az igényeiknek megfelelően fejlesztették vagy módosították.
A statisztikákban különböző típusú számokat, például a „Névleges” és a „Rendes” számokat használnak az alkalmazott statisztika típusának meghatározására. Ezeket a kifejezéseket korábban széles körben használták; azonban kezdtek kiesni a szívességből.
Sorszámok
A természetes számokat két javaslathoz használják. Az egyik az, hogy megszámoljuk az elemek számát egy halmazban. A másik az objektum helyzetének meghatározása egy sorrendben vagy halmazban. A rendes szám a természetes számok kiterjesztése. Rendszámokkal jelezzük a sorrendben elhelyezett tárgy helyzetét vagy rangját. A rendes számok nem jelentenek mennyiséget. Például az „alma, narancs, banán” kifejezésben a második szó „narancs”.
Georg Cantor 1870-ben vezette be a sorszámokat. Ezeket a számokat azért vezette be, hogy a halmazokat a sorrendben meghatározott sorrendben kategorizálják, és végtelen szekvenciákat fogadjanak el. A számok olyan számtani műveletekre alkalmazhatók, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás.
Névleges számok
A név név a latin „nomen” szóból származik, ami jelentése „név”. A névleges szám az azonosítás neveként használt szám. A sorszámok nem jelentenek mennyiséget vagy rangot. Ezért ezek olyan számok, amelyeknek nincs más információ, csak az objektumok azonosítása. Nem kötelező objektumok halmazán definiálni. Előfordulhat, hogy a névleges tételekhez számot rendelnek. Névleges tétel lehet minden olyan tárgy, amely létfontosságú a mindennapi életben.
A matematikában a névleges számozást a számok és az objektumok halmaza közötti egy-egy funkcióként definiálják. Ezért minden elemhez egyedi azonosító tartozik. Nincs két elem, amely azonos identitással rendelkezik. Az irányítószámok, a telefonszámok és a vezetői engedélyek száma néhány gyakori példa a névleges számokra.
Az olyan számtani műveleteknek, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás, nincs jelentőségük a névleges számokban. Két névleges szám összehasonlítása azonban értelmes művelet a névleges számokkal.
Mi a különbség a névleges és a rendes számok között?
• A rendes számok jelzik az objektum helyzetét, míg a névleges számok az objektum azonosítását.
• A rendes számokat objektumok halmazán határozzuk meg, amelyek sorrendben vannak. A sorrend nem elengedhetetlen a névleges számokhoz.
• A számok számtani műveletekben használhatók, míg a névleges számoknak nincs értelme a számtani műveletekben.
