WCDMA vs HSDPA hálózati technológia
WCDMA (szélessávú CDMA)
A WCDMA a 3G mobilhálózatok rádiós hozzáférési interfészében alkalmazott többszörös hozzáférésű technológia, amely lehetővé teszi az előfizetők számára, hogy biztonságosabb kommunikációs lehetőséget érjenek el sokkal nagyobb adatátviteli sebességgel. A szélessávú kommunikációs hálózatok eredeti ötlete az, hogy nagyobb adatátviteli sebességet biztosítsanak annak érdekében, hogy az emberek videokonferenciákat, nagy sebességű internet-hozzáférést, mobil játékokat és videofolyamokat folytathassanak a mobil terminálon keresztül. A WCDMA-t a 3GPP részeként fejlesztették ki annak érdekében, hogy világszerte átjárható legyen a 3G-hálózatok között.
A WCDMA technika fő jellemzője, hogy az 5 MHz-es csatorna sávszélességét használják az adatjelek küldésére a légi interfészen keresztül, és ennek érdekében az eredeti jelet egy álvéletlenszerű zajkóddal keverik, amely más néven Direct Sequence CDMA. Ez minden felhasználó számára egyedi kód, és csak azok a felhasználók dekódolhatják az üzenetet, akiknek a helyes kódjuk van. Tehát az áljelhez kapcsolódó nagy frekvenciával az eredeti jelet nagyobb sávszélességre modulálják, és a magas spektrumú eredeti jelek miatt a spektrális komponensek elnyelődnek a zajban. Ennek eredményeként a zavaróak áljel nélkül láthatják a jelet zajként.
A WCDMA TDD vagy FDD módot használ, miközben teljes duplex kommunikációt ér el. A TDD-ben az uplink és downlink adatokat egyetlen 5 MHz-es csatornán továbbítják, idő multiplexeléssel, míg az FDD mód két külön csatornát használ az uplink és az downlink számára, amelyeket 190 MHz-es sáv választ el. Eredetileg a WCDMA QPSK-t használ modulációs sémaként. Az adatátviteli sebesség, amelyet a WCDMA támogat, mobil környezetben 384 kbps, statikus környezetben pedig meghaladja a 2Mbps-t, amint azt az ITU az adatsebességgel rendelkező 3G hálózatok számára előírja, akár 100 egyidejű hanghívást vagy 2Mbps adatsebességet képes továbbítani.
HSDPA (nagy sebességű lefelé irányuló csomagkapcsolt hozzáférés)
A HSDPA a 3G UMTS következő fázisa az adatorientált alkalmazások adatsebességének elérésére, amelyekben a lefelé irányuló adatátviteli sebesség a felfelé irányuló kapcsolattól függetlenül növekszik. Ezekre az újonnan meghatározott hálózatokra való áttéréssel javítható a hálózatok kapacitása és alacsonyabbak a bitenkénti átvitel költségei.
A javasolt hálózatok képesek a maximális 14,4 Mbps sebességű adatátvitelt biztosítani a magasabb rendű modulációs sémákkal a WCDMA 5MHz csatornasávszélesség mellett. Ez 16 QAM-ot (Quadrature Amplitude Modulation) fog használni, mint digitális modulációs sémát, amely az adatátviteli sebességet 14,4 Mbps-ig növelő tényező, és a zajnak ellenálló képesség további előnye.
A 3GPP a HSDPA mobil terminálokat 12 kategóriába sorolja, amely meghatározza a HSDPA különböző adatátviteli sebességeit, amelyek olyan tényezőkön alapulnak, mint a TTI, a szállítási blokk mérete, a modulációs sémák stb.
1. A HSDPA WCDMA-t használ 16 QAM modulációs technikával, az eredeti WCDMA hálózatok pedig QPSK-t használnak modulációs sémaként.
2. A WCDMA a 3G hálózatok képesek elérni az 2Mbps sebességű adatátviteli sebességet, a HSDPA pedig a lefelé irányuló adatátviteli sebességet 14,4 Mbps sebességig.
3. A HSDPA hálózatokban a gyors HARQ (Hybrid Automatic Repeat Request) funkciót használják, és a hagyományos WCDMA hálózatok nem használják ezt a funkciót.
4. A HSDPA kézi készletek 12-es kategóriába vannak besorolva a TTI, a szállítási blokk mérete, a modulációs sémák stb. Szerint, amelyeket a HSDPA hálózatokhoz és a WDMA hálózatokhoz használnak, nem kategorizálják az eredeti 3G hálózat telepítésekor.
