Fő különbség - Endoszóma vs lizoszóma
Az endoszóma és a lizoszóma közötti fő különbség képződésén és a sejtben való működésén alapul. Az endoszómát endocitózis képezi, míg a lizoszóma egy membránhoz kötött vezikulum, amely lebontó hidrolitikus enzimeket tartalmaz.
Az endoszomális és a lizoszomális rendszerek fontosak a sejtek lebontásában. Amikor egy molekulát az endocitózis befog, akkor ezek alkotják az endoszómát. Az endoszóma egy membránhoz kötött rekesz az eukarióta sejtekben. Ezután az endoszóma összeolvad a lizoszómával, hogy a lizoszomális hidrolitikus enzimekkel lebontja a molekulát.
TARTALOM
1. Áttekintés és legfontosabb különbség
2. Mi az endoszóma
3. Mi a lizoszóma
4. Az endoszóma és a lizoszóma közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - Endoszóma vs lizoszóma táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az endoszóma?
Az endoszómák membránhoz kötött rekeszek, amelyek az endocitózis folyamata miatt plazma membránból származnak. Az endocitózis az a folyamat, amelynek során a folyékony anyag, az oldott anyagok, a különböző makromolekulák, a plazma membrán komponensei és a különféle egyéb részecskék internalizálódnak. A plazmamembrán invaginációkat képez, és membránhasadás útján vezikulákat képeznek. Ezeket a vezikulákat endoszómának hívják. Az endoszómák elsősorban a fehérjék és lipidek kereskedelmének szabályozásában vesznek részt a sejtben.
Az endoszómák kategóriába sorolhatók: korai endoszómák, késői endoszómák és újrahasznosító endoszómák. A korai endoszómák képződnek elsőként. Érleléskor különböző anyagok, például savak felszabadulásával késői endoszómává alakulnak. A késői endoszómák ezután összeolvadnak a lizoszómákkal, hogy endolizoszómákat képezzenek. Ez a fúzió a molekula lebomlását eredményezi.
01. ábra: Endoszóma
Az újrahasznosítható endoszómák finom csőszerű hálózatot tartalmaznak, és részt vesznek a molekulák visszazárásában a plazmamembránba. Ez létfontosságú a fehérje újrafeldolgozásában.
Mi a lizoszóma?
A lizoszómák membránhoz kötött organellák, amelyek az eukarióta sejtekben vannak jelen. A lizoszómák savas hidrolázokat tartalmaznak, amelyek képesek lebontani a biomolekulákat. Ezek az enzimek csak savas pH mellett működnek.
Amikor a molekulákat endocitózis útján rögzítik, endoszómákat képeznek. Így az endoszómák összeolvadnak a lizoszómákkal a lebomlás megindításához. Ennek a fúziónak az eredményeként képződnek az endolizoszómák. Pontosan a késői endoszómák, amelyek savas pH-értékkel rendelkeznek, összeolvadnak a lizoszómákkal. Így az alacsonyabb savas pH viszont aktiválja a hidrolázokat, amelyek lebontják a molekulákat.
02. ábra: Lizoszómák
Az endocitózis mellett a fagocitózis és az autofágia is aktiválhatja a lizoszomális rendszereket. A fagocita sejtek összeolvadhatnak lizoszómákkal, így fagolizoszómák képződnek, amelyek aztán lebomlanak. Az autofágia során az intracelluláris komponenseket autophagosomákra osztják. Ezek az autofagoszómák a lizoszómákkal fuzionálva a vegyületek lebomlanak, és fokozatos sejthalált eredményeznek.
Milyen hasonlóságok vannak az endoszóma és a lizoszóma között?
- Az eukarióta sejtekben mind endoszómák, mind lizoszómák vannak jelen.
- Mindkettő membránhoz kötött szerkezet, és megtalálható a sejt citoplazmájában.
- Mindkettő részt vesz a vegyületek lebontásában.
Mi a különbség az endoszóma és a lizoszóma között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Endoszóma vs lizoszóma |
|
| Az endoszómák plazma membrán alapú invazációk, amelyeket az endocitózis folyamata képez. | A lizoszómák membránhoz kötött organellák, amelyek hidrolitikus enzimeket tartalmaznak. |
| Képződés | |
| Az endoszómák az endocitózis eredményeként alakulnak ki, ahol a plazmamembrán egy molekula befogásával invaginációkat képez. A plazmamembrán hasadása endoszómákat eredményez. | A lizoszómák természetesen membránhoz kötött organellákként vannak jelen a sejt citoplazmájában. |
| Típusok | |
| A korai endoszómák, a késői endoszómák, az újrahasznosuló endoszómák az endoszómák három típusa. | Az endolizoszóma, a fagolizoszóma, az autofagolizoszóma a lizoszómák három típusa. |
| Funkció | |
| A biomolekulák, folyadékok és oldott anyagok befogása és lebontásra irányítása, a fehérje újrafeldolgozása az endoszómák feladata. | Az endoszómák és fagociták által felvett molekulák lebontása, az autofágia által felvett lebontás vagy intracelluláris anyag a lizoszómák feladata. |
| pH körülmények | |
|
|
Összegzés - Endoszóma vs lizoszóma
Az endoszómák és a lizoszómák az eukariótákban találhatók. Az endoszómák az endocitózis eredményeként képződnek, amely elnyeli az olyan komponenseket, mint a fehérjék és a lipidek, így plazmamembrán alapú vezikulákat képeznek, amelyek endoszómák. A lizoszómák ezzel szemben savas hidrolázokat tartalmazó organellák, amelyek endoszómákkal, fagoszómákkal vagy autofagoszómákkal összeolvadva részt vesznek a biomolekulák lebontásában. Ez a különbség az endoszómák és a lizoszómák között.
