Különbség Az Endoszóma és A Lizoszóma Között

2024 Szerző: Mildred Bawerman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:39

Fő különbség - Endoszóma vs lizoszóma

Az endoszóma és a lizoszóma közötti fő különbség képződésén és a sejtben való működésén alapul. Az endoszómát endocitózis képezi, míg a lizoszóma egy membránhoz kötött vezikulum, amely lebontó hidrolitikus enzimeket tartalmaz.

Az endoszomális és a lizoszomális rendszerek fontosak a sejtek lebontásában. Amikor egy molekulát az endocitózis befog, akkor ezek alkotják az endoszómát. Az endoszóma egy membránhoz kötött rekesz az eukarióta sejtekben. Ezután az endoszóma összeolvad a lizoszómával, hogy a lizoszomális hidrolitikus enzimekkel lebontja a molekulát.

TARTALOM

1. Áttekintés és legfontosabb különbség

2. Mi az endoszóma

3. Mi a lizoszóma

4. Az endoszóma és a lizoszóma közötti hasonlóság

5. Egymás melletti összehasonlítás - Endoszóma vs lizoszóma táblázatos formában

6. Összefoglalás

Mi az endoszóma?

Az endoszómák membránhoz kötött rekeszek, amelyek az endocitózis folyamata miatt plazma membránból származnak. Az endocitózis az a folyamat, amelynek során a folyékony anyag, az oldott anyagok, a különböző makromolekulák, a plazma membrán komponensei és a különféle egyéb részecskék internalizálódnak. A plazmamembrán invaginációkat képez, és membránhasadás útján vezikulákat képeznek. Ezeket a vezikulákat endoszómának hívják. Az endoszómák elsősorban a fehérjék és lipidek kereskedelmének szabályozásában vesznek részt a sejtben.

Az endoszómák kategóriába sorolhatók: korai endoszómák, késői endoszómák és újrahasznosító endoszómák. A korai endoszómák képződnek elsőként. Érleléskor különböző anyagok, például savak felszabadulásával késői endoszómává alakulnak. A késői endoszómák ezután összeolvadnak a lizoszómákkal, hogy endolizoszómákat képezzenek. Ez a fúzió a molekula lebomlását eredményezi.

01. ábra: Endoszóma

Az újrahasznosítható endoszómák finom csőszerű hálózatot tartalmaznak, és részt vesznek a molekulák visszazárásában a plazmamembránba. Ez létfontosságú a fehérje újrafeldolgozásában.

Mi a lizoszóma?

A lizoszómák membránhoz kötött organellák, amelyek az eukarióta sejtekben vannak jelen. A lizoszómák savas hidrolázokat tartalmaznak, amelyek képesek lebontani a biomolekulákat. Ezek az enzimek csak savas pH mellett működnek.

Amikor a molekulákat endocitózis útján rögzítik, endoszómákat képeznek. Így az endoszómák összeolvadnak a lizoszómákkal a lebomlás megindításához. Ennek a fúziónak az eredményeként képződnek az endolizoszómák. Pontosan a késői endoszómák, amelyek savas pH-értékkel rendelkeznek, összeolvadnak a lizoszómákkal. Így az alacsonyabb savas pH viszont aktiválja a hidrolázokat, amelyek lebontják a molekulákat.

02. ábra: Lizoszómák

Az endocitózis mellett a fagocitózis és az autofágia is aktiválhatja a lizoszomális rendszereket. A fagocita sejtek összeolvadhatnak lizoszómákkal, így fagolizoszómák képződnek, amelyek aztán lebomlanak. Az autofágia során az intracelluláris komponenseket autophagosomákra osztják. Ezek az autofagoszómák a lizoszómákkal fuzionálva a vegyületek lebomlanak, és fokozatos sejthalált eredményeznek.

Milyen hasonlóságok vannak az endoszóma és a lizoszóma között?

• Az eukarióta sejtekben mind endoszómák, mind lizoszómák vannak jelen.
• Mindkettő membránhoz kötött szerkezet, és megtalálható a sejt citoplazmájában.
• Mindkettő részt vesz a vegyületek lebontásában.

Mi a különbség az endoszóma és a lizoszóma között?

Különböző cikk a táblázat előtt

Endoszóma vs lizoszóma
Az endoszómák plazma membrán alapú invazációk, amelyeket az endocitózis folyamata képez.	A lizoszómák membránhoz kötött organellák, amelyek hidrolitikus enzimeket tartalmaznak.
Képződés
Az endoszómák az endocitózis eredményeként alakulnak ki, ahol a plazmamembrán egy molekula befogásával invaginációkat képez. A plazmamembrán hasadása endoszómákat eredményez.	A lizoszómák természetesen membránhoz kötött organellákként vannak jelen a sejt citoplazmájában.
Típusok
A korai endoszómák, a késői endoszómák, az újrahasznosuló endoszómák az endoszómák három típusa.	Az endolizoszóma, a fagolizoszóma, az autofagolizoszóma a lizoszómák három típusa.
Funkció
A biomolekulák, folyadékok és oldott anyagok befogása és lebontásra irányítása, a fehérje újrafeldolgozása az endoszómák feladata.	Az endoszómák és fagociták által felvett molekulák lebontása, az autofágia által felvett lebontás vagy intracelluláris anyag a lizoszómák feladata.
pH körülmények
Korai endoszómák - semleges pH. Késői endoszómák - savas pH.	Nem olvadt lizoszómák - semleges pH. Késő endoszómákkal / fagocitákkal összeolvadva - savas pH.

Összegzés - Endoszóma vs lizoszóma

Az endoszómák és a lizoszómák az eukariótákban találhatók. Az endoszómák az endocitózis eredményeként képződnek, amely elnyeli az olyan komponenseket, mint a fehérjék és a lipidek, így plazmamembrán alapú vezikulákat képeznek, amelyek endoszómák. A lizoszómák ezzel szemben savas hidrolázokat tartalmazó organellák, amelyek endoszómákkal, fagoszómákkal vagy autofagoszómákkal összeolvadva részt vesznek a biomolekulák lebontásában. Ez a különbség az endoszómák és a lizoszómák között.