Fő különbség - VBT vs CFT
A VBT kifejezés a vegyérték-kötés elméletét jelenti. Ez egy elmélet, amelyet az atomok közötti különféle kémiai kötések kialakulásának leírására használnak. Ez az elmélet az atompályák átfedését vagy keveredését magyarázza kémiai kötések kialakítására. A CFT kifejezés a kristálytérelméletet jelenti. Ez egy olyan modell, amelynek célja az elektronpályák (általában d vagy f pályák) degenerációinak (egyenlő energiájú elektronhéjak) megszakadásának magyarázata a környező anion vagy anionok (vagy ligandumok) által termelt statikus elektromos tér miatt. A legfontosabb különbség a VBT és a CFT között az, hogy a VBT megmagyarázza a pályák keveredését, míg a CFT a pályák felosztását.
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi a VBT
3. Mi a CFT
4. Egymás melletti összehasonlítás - VBT vs CFT táblázatos formában
5. Összegzés
Mi a VBT
A VBT kifejezés a vegyérték-kötés elméletét jelenti. Megmagyarázza a kovalens vegyület kémiai kötését. Ezért a VBT elmagyarázza, hogyan alakul ki a kovalens kötés. Kovalens kötés jön létre az elektronok atomok közötti megosztása révén. Az atomok megosztják az elektronokat, hogy kitöltsék elektronkonfigurációjukat (különben instabilak). Az elektronok megoszlanak az atompályák összekeverésével vagy átfedésével. Mielőtt azonban az átfedés megtörténne, több követelménynek is teljesülnie kell.
Kétféle kovalens kötés létezik, mint sigma és pi kötések. Ezek a kötések az atompályák átfedésével jönnek létre. S pályák átfedése mindig szigma kötéseket képez. A p pályák átfedése a pi kötések kialakulását okozza. Az s és p atompályák átfedése hibrid pályák kialakulását idézi elő; ezért a folyamatot hibridizációnak nevezzük.
01. ábra: 2s és 2p pályák hibridizációja
Három fő hibrid pálya alakítható ki:
- sp hibrid orbitális - egy s és egy p orbitális hibridizációja révén jön létre.
- sp2 hibrid orbitális - egy s és két p orbitális hibridizációval jön létre.
- sp3 hibrid orbitális - egy s és három p orbitális hibridizációval jön létre.
Mi az a CFT?
A CFT kifejezés a kristálytérelméletet jelenti. A kristálytérelmélet egy olyan modell, amelynek célja az elektronpályák (általában d vagy f orbitális) degenerációinak (egyenlő energiájú elektronhéjak) megszakadásának magyarázata a környező anion vagy anionok (vagy ligandumok) által termelt statikus elektromos tér miatt. A kristálytér elméletet gyakran használják az átmenetifém-ionok komplexeinek viselkedésének bemutatására. Ez az elmélet megmagyarázhatja a mágneses tulajdonságokat, a koordinációs komplexek színeit, a hidratáló entalpiákat stb.
Elmélet
A fémion és a ligandumok közötti kölcsönhatás a pozitív töltésű fémion és a ligandum párosítatlan elektronjai (negatív töltése) közötti vonzódásnak köszönhető. Ez az elmélet főként azokon a változásokon alapszik, amelyek öt degenerált d elektronpályán fordulnak elő (egy fématomnak öt d pályája van). Amikor egy ligandum közel kerül a fémionhoz, a párosítatlan elektronok közelebb vannak néhány d pályához, összehasonlítva a fémion többi d pályájával. Ez a degeneráció elvesztését okozza. A d pályán lévő elektronok taszítják a ligandum elektronjait (mindkettő negatív töltésű). Ezért azok a d pályák, amelyek közelebb vannak a ligandumhoz, nagy energiával rendelkeznek, mint a többi d pálya. Ez azt eredményezi, hogy a d pályák az energiára alapozva nagy energiájú d pályákra és alacsony energiájú d pályákra oszlanak.
Néhány, a hasítást befolyásoló tényező a fémion jellege, a fémion oxidációs állapota, a ligandumok elrendezése a központi fémion körül és a ligandumok jellege. Ezeknek a d pályáknak az energián alapuló felosztása után a nagy és az alacsony energiájú d pályák közötti különbséget kristályos reszelési hasítási paraméterként ismerjük (∆ okt az oktaéder komplexeknél).
02. ábra: Hasítási minta oktaéderes komplexekben
Hasító minta
Mivel öt d pálya van, a hasítás 2: 3 arányban történik. Oktaéderes komplexekben két pálya magas energiaszintben van (együttesen nevezik pl.), Három pálya pedig az alacsonyabb energiaszintben (együttesen t2g néven ismert). A tetraéderes komplexekben ennek az ellenkezője fordul elő; három pálya a magasabb energiaszintben, kettő pedig az alacsonyabb energiaszintben található.
Mi a különbség a VBT és a CFT között?
Különböző cikk a táblázat előtt
VBT vs CFT |
|
| A VBT kifejezés a vegyérték-kötés elméletét jelenti. | A CFT kifejezés a kristálytérelméletet jelenti. |
| Elmélet | |
| A VBT egy olyan elmélet, amely az atompályák hibridizációjával magyarázza a kovalens kötés kialakulását. | A CFT egy olyan modell, amelyet az elektronpályák degenerációinak a környező anion vagy anionok által termelt statikus elektromos mező miatti megszakadásának magyarázatára terveztek. |
| Magyarázat | |
| A VBT elmagyarázza a pályák keveredését. | A CFT megmagyarázza a pályák felosztását. |
Összegzés - VBT vs CFT
A VBT kifejezés a vegyérték-kötés elméletét jelenti. A CFT kifejezés a kristálytérelméletet jelenti. A legfontosabb különbség a VBT és a CFT között az, hogy a VBT a pályák keveredését magyarázza, míg a CFT a pályák felosztását.
