Fő különbség - Grana vs Stroma
Mivel a Grana és a Stroma a kloroplasztikák két egyedi szerkezete, fontos megérteni, mi a kloroplaszt, mielőtt megvizsgálnánk a grana és a stroma közötti különbségeket. A kloroplasztok a plasztidok kategóriájába tartoznak, amelyek gömb alakú vagy korongszerű testként fordulnak elő az eukarióta növényi sejtek citoplazmájában. A plasztidok másik két típusa a leukoplasztok és a kromoplasztok. A kloroplasztok a leggyakoribb plasztidák, amelyek homogén módon oszlanak el a növényi sejtek citoplazmájában. Feladataik a fotoszintézis lebonyolítása, amelynek során a kloroplasztok a szénhidrátokat szintetizálják a napfény energiájának kémiai energiává alakításával. A kloroplasztok kettős membránú organellák és diszkoid alakúak. Kloroplaszt membránból, gránából, sztrómából, plasztid DNS-ből, tilakoidokból és szuborganellekből állnak. A legfontosabb különbség a grána és a sztróma között az, hogy a grána a kloroplaszt sztrómájába ágyazott tilakoidok halmazaira utal, míg a sztróma a kloroplasztban található gránát körülvevő színtelen folyadékra utal. Ez a cikk a grana és a sztróma közötti különbség részletes tárgyalására összpontosít.
Mik azok a Grana?
A gránák a kloroplaszt sztrómájába ágyazódnak. Minden granum 5-25 korong alakú tilakoidból áll, amelyek egymásra vannak rakva, és hasonlítanak egy halom érmére. A tilakoidokat granum lamelláknak is nevezik, amelyek a lokuszként ismert teret zárják be. A granum tilakoidjainak egy része egy vékony membránon keresztül egy másik granum tilakoidjaival van összekötve, az úgynevezett stroma lamella vagy fret membrán. A Grana nagy felületet biztosít a klorofillak, más fotoszintetikus pigmentek, elektronhordozók és enzimek rögzítéséhez a fotoszintézis fényfüggő reakciójának végrehajtásához. A fotoszintetikus pigmentek nagyon pontosan kapcsolódnak egy fehérjehálózathoz, fotoszisztémákat alkotva, amelyek lehetővé teszik a maximális fényelnyelődést. Az ATP-szintáz enzimek a granuláris membránokhoz kötődve segítik az ATP-molekulák szintézisét kemiozmózissal.
Mi a Stroma?
A sztróma folyadékkal töltött mátrix a kloroplaszt belső membránján belül. A folyadék egy színtelen hidrofil mátrix, amely DNS-t, riboszómákat, enzimeket, olajcseppeket és keményítőszemcséket tartalmaz. A fotoszintézis (a szén-dioxid redukciója) fényfüggetlen szakasza a sztrómában zajlik. A gránát a stromális folyadék veszi körül, így a fénytől függő reakció termékei gyorsan átjuthatnak a sztrómába granálmembránokon keresztül.
A stromát világoszöld szín jelzi.
Mi a különbség Grana és Stroma között?
A Grana és a Stroma meghatározása:
Grana: A grana a kloroplaszt stromába ágyazott tilakoidok halmazaira utal.
Stroma: A stroma a kloroplaszt belső membránjában lévő, folyadékkal töltött mátrixra utal.
Grana vs Stroma:
Szerkezet:
Grana: Minden granum 5-25 korong alakú tilakoidból áll, amelyek egymásra vannak rakva, és hasonlítanak egy halom érmére. Mindegyik átmérője 0,25 - 0,8 μ
Stroma: Folyadékkal töltött mátrix, amely DNS-t, riboszómákat, enzimeket, olajcseppeket és keményítőszemcséket tartalmaz.
Elhelyezkedés:
Grana: A sztrómában található.
Stroma: A kloroplaszt belső membránján belül található.
Enzimek:
Grana: A Grana a fotoszintézis függő reakciójához szükséges enzimeket, valamint az ATP-molekulák kemioszmózissal történő szintetizálásához szükséges ATP-szintáz enzimeket tartalmaz.
Stroma: A Stroma enzimeket tartalmaz, amelyek a fotoszintézis fényfüggetlen reakciójához szükségesek.
Funkciók:
Grana: Nagy felületet biztosítanak a klorofillak, más fotoszintetikus pigmentek, elektronhordozók és enzimek kapcsolódásához, ezáltal elősegítve a fotoszintézist.
Stroma: A Stroma a kloroplaszt és a fotoszintézis termékeinek al-organellumait tartalmazza, és helyet biztosít a fotoszintézis fényfüggetlen reakciójának is.
Kép jóvoltából: Kelvinsong „Chloroplast II” - Saját munka. (CC BY 3.0) a Wikimedia Commons „Granum” (CC BY-SA 3.0) a Wikimedia Commons „Thylakoid” útján. (Public Domain) a Wikipédián keresztül
