Megismerés vs észlelés
Van-e különbség a megismerés és az észlelés között, vagy ugyanazt jelentik? Tudjuk meg, mi a válasz erre. Az információ világában élünk. Bárhová is megyünk, mindenféle információval bombáznak minket. A mindennapi életben azonban mindannyian képesek vagyunk kiválasztani és kiválasztani a feladatainkhoz szükséges információkat. Az észlelés az a folyamat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy értelmünket felhasználva értelmezzük a körülöttünk lévő információkat a szervezés, az azonosítás és az értelmezés révén. Még magasabb fokozaton is felhasználjuk ezeket az információkat és reagálunk a környezetre. A megismerés viszont kissé eltér az észleléstől. Számos mentális folyamatot foglal magában, mint a figyelem, a memória, az érvelés, a problémamegoldás stb. Az érzékelés kognitív készségként vagy képességként definiálható,amely segíti a kognitív képességek minőségének javítását. Ez a cikk megkísérli a két kifejezés átfogó megértését bemutatni, miközben tisztázza a különbséget.
Mit jelent a megismerés?
A megismerés egyszerűen meghatározható olyan mentális folyamatokként, amelyek segítenek bennünket emlékezni, gondolkodni, megismerni, megítélni, megoldani a problémákat stb. Ez alapvetően segíti az egyént a körülötte lévő világ megértésében és ismeretek megszerzésében. Minden emberi cselekedet a kognitív eljárások eredménye. Ezek a kognitív képességek nagyon egyszerűtől a rendkívül összetett természetig terjedhetnek. A megismerés magában foglalhatja mind a tudatos, mind a tudattalan folyamatokat. A figyelem, az emlékezet, a vizuális és térbeli feldolgozás, a motor, az észlelés a mentális folyamatok egy része. Ez rávilágít arra, hogy az észlelés is ilyen kognitív képességnek tekinthető. Számos tudományterületen a megismerés az akadémikusok és a tudósok számára is érdekes területet jelent. Ez elsősorban azért van, mert a megismerés képességei és funkciói meglehetősen hatalmasak és sok területre vonatkoznak.
Mit jelent az észlelés?
Az észlelés az a folyamat, amelynek során érzékelő ingereken keresztül értelmezzük a körülöttünk lévő dolgokat. Ez történhet látás, hang, íz, szag és tapintás által. Amikor érzékszervi információkat kapunk, nem csak azonosítjuk, hanem a környezetre is reagálunk. A mindennapi életben még az apró feladatok során is nagyban támaszkodunk erre az érzékszervi információra. Értsük meg ezt egy példán keresztül. Mielőtt gyalogátkelőtől kereszteznénk az utat, általában hajlamosak vagyunk mindkét irányba nézni, mielőtt átlépnénk az utat. Például a látás és a hang által megszerzett érzékszervi információk jelzik, hogy lépjünk át az úton. Ez olyan esetnek tekinthető, amikor az emberek a kapott információk alapján reagálnak a környezetre. Ez rávilágít arra, hogy az észlelés alapvető kognitív készségnek tekinthető,amely lehetővé teszi az emberek hatékony működését. Ez a képesség vagy képesség nem igényel sok erőfeszítést az egyén részéről, mivel ez az egyik legegyszerűbb megismerési folyamat.
Az út keresztezése előtt szenzoros ingereken keresztül gyűjtünk információkat.
Mi a különbség a megismerés és az észlelés között?
• A megismerés számos mentális folyamatot foglal magában, mint a figyelem, a memória, az érvelés, a problémamegoldás stb.
• Az észlelés az a folyamat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy értelmünket felhasználva értelmezzük a körülöttünk lévő információkat a szervezés, az azonosítás és az értelmezés révén.
• A fő különbség az, hogy míg a megismerés különböző készségeket és folyamatokat ölel fel, az észlelés olyan kognitív készségként vagy képességként határozható meg, amely elősegíti a kognitív képességek minőségének javítását.
Képek jóvoltából:
