Ontológia vs ismeretelmélet
Az ismeretelmélet és az ontológia a szociológia két különböző ága. Az ismeretelmélet az emberek által észlelt tudást, az ontológia a tényleges tudást jelöli. Ez a cikk példákkal ismerteti az ismeretelmélet és az ontológia fogalmait.
Mi az ismeretelmélet?
Az ismeretelmélet a tudás terjedelmének és természetének vagy a tudáselméletnek a tanulmányozását jelenti. A tudás jelentése, az ismeretek megszerzése és az adott tantárgy ismereteinek mértéke ebbe a témába tartozik. Az ismeretelmélet egy skót filozófus, James Ferrier által kitalált kifejezés.
Az ismeretelméletben sok fogalom és meghatározás található. A tudás, a hit és az igazság néhány fő. A filozófusok úgy gondolják, hogy háromféle tudás létezik. Az első a „tudás”. Pl: Ismert, hogy 3 + 3 = 6. A második a tudás, hogyan. Például: Az anyák tudják, hogyan kell főzni egy csirke curry-t. A harmadik az ismeretségi ismeretek. Pl.: ismerem James barátomat. A hitet úgy definiáljuk, mint egy alanyba, entitásba vagy személybe vetett hit vagy bizalom demonstrálását. Az ismeretelmélet kimondja, hogy hinni annyit jelent, mint igaznak elfogadni. A hitnek nem kell igaznak lennie, hogy meggyőződésnek lehessen tekinteni. Lehet azt hinni, hogy a híd elég erős a súlyának alátámasztására. Amikor megpróbál átkelni rajta, a híd összeomlik. Akkor a hit nem igaz. Akkor a hit nem tudás. Más szavakkal, még ha azt is hitte, hogy a híd erős, valójában nem tudta, hogy erős. Ha a híd alátámasztja a súlyát, akkor a hit igaz lesz, és helyes lenne azt mondani, hogy tudta, hogy a híd erős.
Gettier problémája ünnepelt érv az ismeretelméletben. Gettier szerint az igazságok és a hiedelmek átfedésben vannak. Lehet, hogy valaki meggyőződéseket igaznak, némelyeket hamisnak ismer, mások pedig nem biztosak benne. Ezért a tényleges tudás és az észlelt tudás eltér egymástól. Az ismeretek elsajátítása magában foglalja a priori és a posteriori tudást, az analitikai és szintetikus megkülönböztetést. A Priori tudás az, amit megszerez, független a tapasztalatoktól. A Posteriori tudás az, amit a tapasztalatokból nyerünk. Az analitikus állítás az ismert igazságok konstrukciója. Pl.: A nagybátyám fia az unokatestvérem. Ezért az állítás igaz, mivel a szavak jelentése egyértelmű. A szintetikus kijelentés egy külső tény eredménye, amely bekerül az állításba. Pl.: az unokatestvéremnek fekete haja van.
Mi az ontológia?
Az ontológia az alapvető létezést és a „létezőnek” tekintett dolgok érzékét érinti. Ez magában foglalja a lét, a létezés és a lét tulajdonságainak vizsgálatát. Platon azzal érvelt, hogy minden főnév létező entitásokat jelöl. Mások szerint a főnevek nem mindig entitásokat jelentenek, hanem események, tárgyak és entitások gyűjteményét. Például az elme nem entitás, hanem mentális események gyűjteménye, amelyet egy személy tapasztal. A valóság és a nominalizmus között többféle álláspont van. De az ontológiának meg kell határoznia, hogy mi utal egy entitásra és mi nem. Az ontológiában kulcsfontosságú dichotómiák vannak. Itt van két ilyen kettősség. Az egyetemesek és a részletek sokakra jellemző dolgokat és egy entitásra jellemző dolgokat jelentenek. Az absztrakt és a konkrét homályos és különálló entitásokat jelent.
Mi a különbség az ismeretelmélet és az ontológia között?
Az ismeretelmélet az észlelt tudást és annak működését vizsgálja, míg az ontológia a tényleges tudás belső működését.
Olvass tovább:
Különbség az ontológia és a taxonómia között
