Az Impulzus és A Hullám Közötti Különbség

2024 Szerző: Mildred Bawerman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:39

Pulzus vs hullám

A hullámok nagyon gyakoriak a természetben. A hullámok eredete a rezgésekben rejlik. A rendszer vagy tárgy energiájának hirtelen változása azonnali változást, a környezet energiáját eredményezi. Ez az energia a közegen keresztül különböző mechanizmusokkal oszlik el az egyensúly helyreállítása érdekében. Ha a folyamat ismételten megtörténik, akkor oszcillációnak hívják, és a rezgések hullámokhoz vezetnek.

Impulzus

A fizikában az állandó konstans mennyiség hirtelen változását impulzusnak nevezik. Ez a kifejezés gyakran utal egy közeg helyzetének változására, amelyet amplitúdónak tekintenek és leírnak egy rezgés miatt. Az ilyen hirtelen variációk sorozata impulzusként is ismert.

Hullám

A közegben vagy térben jelentkező periodikus zavarokat hullámnak nevezik. A zavar lehet rendszeres vagy szabálytalan. A hullámok az energiaátadás fő módszere a természetben. Amikor egy rendszerből vagy tárgyból felszabadul a felesleges energia, azt egy hullám hordozza. Az a hullám, amely energiát hordoz egy pontról a másikra, progresszív hullámként ismeretes. Bizonyos esetekben, amikor két hullám kis helyre korlátozódik, e két hullám interferenciája miatt állóhullámok keletkeznek. Ennek eredményeként a hullám teljes energiája álló helyzetben marad; ezért egy ilyen hullám nem képes energiát továbbítani.

A hullámok mechanikus hullámokba és elektromágneses hullámokba is besorolhatók. A mechanikus hullámok a közeg részecskéinek potenciális energiájában és kinetikus energiájában való oszcilláció segítségével terjednek. Az elektromágneses hullámok elektromos és mágneses mezők váltakozó rezgéseinek segítségével terjednek. Ezért az EM hullámok nem igényelnek közeget a terjedéshez; ezért át tud utazni az üres téren.

Ha az oszcillációk merőlegesek a terjedési síkra, a hullámokat keresztirányú hullámoknak nevezzük. A vízhullámok és az elektromágneses hullámok keresztirányú hullámok. A terjedés irányával párhuzamosan fellépő lengéseket tartalmazó hullámokat hosszanti hullámoknak nevezzük. A hanghullámok és a szeizmikus hullámok a hosszanti hullámok példái.

A hullám típusától függetlenül a hullám rendelkezik a frekvencia (f), a hullámhossz (λ) és a sebesség (v) tulajdonságokkal. Ezeket a mennyiségeket egyszerű képlettel kapcsoljuk össze

v = fλ

A frekvencia a hullám jellemzője, és a hullám sebességét a közeg tulajdonságai határozzák meg. Ezért a hullám hullámhosszát a közegben lévő hullám sebessége és a hullám frekvenciája határozza meg. Az amplitúdó szintén a hullám tulajdonsága, amely a hullámban tárolt erő vagy energia mértéke. A hullám térbeli mozgását pontosan leírja a hullámegyenlet.

Ezenkívül a hullámok fizikai jelenségeken mennek keresztül, amelyek visszaverődés, fénytörés, diffrakció és interferencia néven ismertek.

Mi a különbség a pulzus és a hullám között?

• A közeg vagy a mennyiség egyetlen tulajdonságának hirtelen változása impulzusnak nevezhetõ, míg a hullámok ismételt rezgõ változások a tulajdonságokban vagy a mennyiségben.

• A pulzus élesen emelkedik és erősen csökken az amplitúdója, míg a hullám lehet szabályos vagy szabálytalan. A hullám alakját egy periódus alatt hullámalaknak nevezzük.

• A hullám impulzusok sorozatának tekinthető.