Euglena vs Paramecium
Az Euglena és a Paramecium a jól vizsgált egysejtű szervezetek közül kettő. Főleg testszervezetükben, táplálkozási módjukban, mozgásmódjaikban és néhány más szempontban különböznek egymástól. A részleteket ebben a cikkben mutatjuk be, kiemelve az Euglena és a Paramecium közötti legérdekesebb különbségeket.
Euglena
Euglena a Phylum egysejtű flagellátum nemzetségének neve: Euglenozoa. Ebben a menedékházban több mint 800 faj található 44 nemzetség alatt. Néhány Euglena faj édesvízben él, míg mások sós vízben, de egyes fajok különféle sóoldatokban találhatók. Az Euglena érdekes szervezet, mivel megmutatja mind az állatok, mind a növények jellemzőit. A kloroplasztok jelenléte autotrófokká teszi őket, vagyis fotoszintézissel előállíthatják saját ételeiket. Külső táplálékrészecskékkel való táplálkozási képességük azonban heterotrófává teszi őket.
A kloroplasztikában található pirenoidok keményítőként tárolják az energiát, ami lehetővé teszi Euglenának, hogy fények és élelem nélkül is életben maradjon időszakokig. A pirenoidok jelenléte Euglena nagy azonosító jellemzője, mivel a törzs többi nemzetsége nem rendelkezik ezzel a sajátos energiatároló rendszerrel. Van egy vörös színű organelle, amelyet karotinoid pigmentekből álló szemfoltnak neveznek. Ez hasznos a fény szűrésére a paraflagella test detektálására szolgáló fénykép fényéhez a flagellum tövében. Ez azt jelenti, hogy a szemfolt segít Euglenának a fény felé haladni. Euglenában nincs sejtfal, de a fehérjéből előállított pellikulum védelmet és rugalmasságot biztosít a vízoszlopban való mozgáshoz. Azonban hihetetlenül képes túlélni a zord aszályokat, védőfal kialakulásával a sejt körül, száraz időszakokban.
Paramecium
A paramecium jól ismert és jól tanulmányozott protozoon. Ennek az egysejtű lénynek jellegzetes testborítása van csillókkal; ennélfogva ciliákként vannak besorolva. A paramecium a tudományos, általános név, és köznévként is használják. A paramecium jól ismert jellegzetes alakjáról, amely hasonlít a cipő talpához, amely elöl lekerekített és hátul hegyes. A merev, de rugalmas pelluláris membrán fenntartja a paramecium ezen meghatározott alakját. A paramecium úgy mozoghat a víztesten, hogy csillóit egy 120 0 mentén ütemre mozgatjaszög. A paramecium fő táplálékai a baktériumok, az algák és az élesztősejtek. Nagyon fontos ökológiai egységek, különösen szimbiotikus kapcsolatuk néhány baktériummal. A parecium egy ragadozó mikroorganizmus, amely az édesvízben található. Szájuk van a cellájukban; csillóik segítségével az ételt kis vízzel együtt a sejt szájába söpörik, majd az ételt a szájüregbe viszik át. A paramecium nemi szaporodást mutat konjugációval genetikai anyaguk cseréje céljából. A paramecium nagyszerű példa lehet egy kifinomult mikroorganizmusra, amelynek néhány fontos jellemzője van.
Mi a különbség az Euglena és a Paramecium között?
• Euglena egy flagellátum, míg a Paramecium egy csilló.
• A paramecium állatjellemzőket mutat, míg Euglena állat- és növényjellemzőket egyaránt mutat.
• Euglenán kloroplasztok vannak, de a Paramecium nem.
• A paramecium heterotróf, míg Euglena egyszerre heterotróf és autotróf.
• Euglena hosszú aszályokat képes túlélni víz és fény nélkül, a Paramecium azonban nem.
• Az Euglenában található pellikulum lehetővé teszi számukra a rugalmasságot, de a Parameciumban nincs pellulátum.
