Benzol vs benzin
A benzol és a benzin nagyon hasonló szavak. Mindkettő szénhidrogén és nem poláros folyadék. Azonban nagyon sokféle kémiai és fizikai tulajdonsággal rendelkeznek.
Benzol
A benzolban csak szén- és hidrogénatomok vannak elrendezve, hogy sík szerkezetet adjanak. Molekulaképlete C 6 H 6. Szerkezete és néhány tulajdonsága a következő. A benzolszerkezetet Kekule találta meg 1872-ben. Az aromás jellege miatt különbözik az alifás vegyületekétől.
Molekulatömeg: 78 g mol -1
Forráspont: 80,1 o C
Olvadáspont: 5,5 o C
Sűrűség: 0,8765 g cm -3
A benzol színtelen, édes illatú folyadék. Gyúlékony és expozíció esetén gyorsan elpárolog. A benzolt oldószerként használják, mert sok nem poláros vegyületet képes feloldani. A benzol azonban vízben kissé oldódik. A benzol szerkezete egyedülálló a többi alifás szénhidrogénhez képest; ezért a benzol egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. A benzolban lévő összes szénhidrogénnek három sp 2 hibridizált pályája van. A szén két sp 2 hibridizált pályája átfedésben van a szomszédos szénatomok mindkét oldalán elhelyezkedő sp 2 hibridizált pályákkal. Egyéb sp 2a hibridizált pálya átfedésben van a hidrogén s pályájával σ kötést alkotva. A szén egy orbitális részén lévő elektronok átfedésben vannak a szénatomok p elektronjaival mindkét oldalon pi kötéseket alkotva. Az elektronok ezen átfedése mind a hat szénatomban bekövetkezik, és ezért pi-kötések rendszerét hozza létre, amelyek az egész széngyűrűn eloszlanak. Így ezekről az elektronokról azt mondják, hogy delokalizáltak. Az elektronok áthelyezése azt jelenti, hogy nincsenek váltakozó kettős és egyszeres kötések. Tehát az összes CC kötés hossza megegyezik, a hossz pedig az egyszeres és a kettős kötés hossza között van. A delokalizáció miatt a benzolgyűrű stabil, ezért nem hajlandó addíciós reakciókon átesni, ellentétben más alkénekkel.
A benzol forrásai lehetnek természetes termékek vagy különféle szintetizált vegyszerek. Természetesen jelen vannak olyan petrolkémiai termékekben, mint a nyersolaj vagy a benzin, és ami a szintetikus termékeket illeti, a benzol néhány műanyagban, kenőanyagban, színezékben, szintetikus kaucsukban, detergensekben, drogokban, cigarettafüstben és növényvédő szerekben van jelen. A fenti anyagok égésekor benzol szabadul fel, így az autó kipufogógázai, a gyári kibocsátások tartalmazzák ezeket. Állítólag a benzol rákkeltő, ezért a magas benzolszintnek való kitettség rákot okozhat.
Benzin
A benzin egy másik neve a petróleum-éternek. Ez szénhidrogén vegyületek keveréke. Ez egy folyékony anyag, amely nagyon gyúlékony és illékony. A benzin színtelen. A benzin nem poláros oldószer. Bár a neve étert ír, nem tartalmaz éterkötésű vegyületeket. Kőolaj-éter keletkezik a kőolaj-finomítási folyamat során. A petróleum-éter a desztillációs termék, amely a benzin és a kerozin között jön ki. A benzin forráspontja 60 o C. Fajsúlya 0,7, ami kisebb, mint a vízé. Ez más néven ligroin. A petróleum-étert elsősorban a laboratóriumban használják oldószerként.
Mi a különbség a benzol és a benzin között?
• A benzol szénhidrogén molekula, a benzin pedig szénhidrogének keveréke.
• A benzol egy ciklikus aromás szénhidrogén, és a benzin alifás szénhidrogéneket tartalmaz, például pentánt.
