Hexóz vs Pentose
A szénhidrátok olyan vegyületek csoportja, amelyeket „polihidroxi-aldehidekként és ketonokként vagy olyan anyagokként definiálunk, amelyek hidrolizálva polihidroxi-aldehideket és ketonokat eredményeznek”. A szénhidrátok a legelterjedtebb szerves molekulák a földön. Ezek jelentik az élő szervezetek kémiai energiáját. Nem csak ez, hanem a szövetek fontos alkotóelemeként szolgál. A szénhidrát ismét három kategóriába sorolható, mint monoszacharid, diszacharid és poliszacharid. A monoszacharidok a legegyszerűbb típusú szénhidrátok. A monoszacharid képlete C x (H 2 O) x. Ezeket nem lehet egyszerűbb szénhidrátokká hidrolizálni. Ízében édesek. Valamennyi monoszacharid redukáló cukor. Ezért pozitív eredményeket adnak benedikált vagy Fehling-reagensekkel. A monoszacharidokat a következők szerint osztályozzák:
- A molekulában jelen lévő szénatomok száma
- Akár tartalmaznak aldehid- vagy ketocsoportot
Ezért, ha a monoszacharidnak van aldehidcsoportja, aldóznak hívják. A ketocsoporttal rendelkező monoszacharidokat ketóznak nevezzük. Ezek közül a legegyszerűbb monoszacharidok a glicerinaldehid (egy aldotrióz) és a dihidroxi-aceton (egy ketotrióz). A glükóz egy másik gyakori példa a monoszacharidra. A monoszacharidokhoz lineáris vagy ciklikus szerkezetet rajzolhatunk. Oldatban a molekulák többsége ciklikus szerkezetű. Például amikor ciklikus szerkezet alakul ki glükózban, az 5 szénatomon lévő -OH átalakul éterkötéssé, hogy a gyűrűt 1 szénnel zárja. Ez hattagú gyűrűs szerkezetet képez. A gyűrűt hemiacetális gyűrűnek nevezik, mivel szén jelenlétében van éter-oxigén és alkoholcsoport is
Hexóz
A fent leírtak szerint a monoszacharidok osztályozásának egyik módja a molekulában jelenlévő szénatomok számának felhasználása. Ezért a hexóz a hat szénatomos monoszacharidok csoportja. Kémiai képlete C 6 H 12 O 6. Például a glükóz, a galaktóz, a fruktóz a hat szénatomos közönséges molekula. Például a glükóznak négy hidroxilcsoportja van, és a következő szerkezetű.
Ezeket tovább osztjuk aszerint, hogy van-e aldehid- vagy ketoncsoportjuk. Például a glükóznak van aldehidcsoportja; ezért aldohexózról van szó. Az allóz, az altróz, a glükóz, a mannóz, a gulóz, az idóz és a talóz az aldohexózisok más típusai. Mindezeknek négy királis központja van, tehát 16 sztereoizomerük van. Amikor ciklikus molekulákat képeznek, hemiacetalokat alkotnak. A fruktóz ketoncsoporttal rendelkezik, tehát ketohexóz. A fruktózon, a szorbózon, a tagtózon és a pszikózon kívül néhány más ketohexóz is található. Három királis központjuk van, és ezért nyolc sztereoizomerjük van.
Pentose
A pentózok öt szénatomos monoszacharid molekulák. Hexózként a pentózisok további két csoportra oszthatók, mint aldopentózok és ketopentózisok. A ribóz, a xilóz, az arabinóz, a lyxóz az aldopentózis. Három királis központjuk van, tehát nyolc sztereoizomer. A ribulóz, a xilulóz ketopentózis, és csak két királis központjuk van.
Mi a különbség a hexóz és a pentóz között?
• A hexóz a hat szénatomos monoszacharidok csoportja, míg a pentóz az öt szénatomot tartalmazó monoszacharidok csoportja.
• A hexózmolekuláknak több királis centruma van, mint a pentózmolekuláknak. Ezért a hexózmolekulák lehetséges sztereoizomerjeinek száma magasabb, mint a pentózisoké.
