Különbség A Rács és A Kristály Között

Különbség A Rács és A Kristály Között
Különbség A Rács és A Kristály Között

Videó: Különbség A Rács és A Kristály Között

Videó: Különbség A Rács és A Kristály Között
Videó: 11 E Modern fizika A fényelhajlás optikai rácson, a fény hullámhosszának meghatározása 2024, December
Anonim

Rács vs Crystal

A rács és a kristály két szó, amelyek együtt járnak. Ez a két szó felcserélhető, de a kettő között van egy kis különbség.

Rács

A rács matematikai jelenség. A kémia területén különböző típusú ionos és kovalens rácsokat láthatunk. Meghatározható szilárd anyagként, amelynek háromdimenziós elrendezése van az alapegységek között. Az alapegység lehet atom, molekula vagy ion. A rácsok ezek az ismétlődő bázisegységek kristályos szerkezetek. Amikor az ionok ionos kötésekkel kapcsolódnak, akkor ionkristályokat képeznek. Például nátrium-kloridot is alkalmazhatunk. A nátrium az 1. csoportba tartozó fém, így +1 töltésű kationt képez. A klór nem fém, és képes -1 töltött anion képződésére. A rácsban minden nátriumiont hat kloridion, minden egyes kloridiont hat nátriumion vesz körül. Az ionok közötti összes vonzerő miatt a rácsszerkezet stabilabb. A rácsban jelenlévő ionok száma a méretétől függően változik. A rácsenergia vagy a rács entalpiája a rácsban lévő ionos kötések erősségének mértéke. Rendszerint a rácsos entalpia exoterm.

A gyémánt és a kvarc két példa a háromdimenziós kovalens rácsokra. A gyémánt csak szénatomokból áll, és mindegyik szénatom négy másik szénatomhoz kapcsolódik kovalensen, így kialakul a rácsszerkezet. Ezért minden szénatom tetraéderes elrendezésű. A Diamond egy ilyen struktúra kialakításával nagy stabilitást nyert. (A gyémánt köztudottan az egyik legerősebb ásványi anyag.) A kvarcnak vagy a szilícium-dioxidnak is vannak kovalens kötései, de ezek a szilícium- és oxigénatomok (különböző atomok rácsai) között vannak. Ezeknek a kovalens rácsoknak nagyon magas az olvadáspontja, és ezek nem vezethetnek áramot.

Kristály

A kristályok szilárd anyagok, amelyek rendezett szerkezettel és szimmetriával rendelkeznek. A kristályokban lévő atomok, molekulák vagy ionok egy meghatározott módon vannak elrendezve, így nagy távolságú sorrendben vannak. A kristályok természetes módon fordulnak elő a földön, mint nagy kristályos kőzetek, például kvarc, gránit. A kristályokat élő szervezetek is alkotják. Például a kalcitot puhatestűek termelik. Vannak vízalapú kristályok hó, jég vagy gleccserek formájában. A kristályok fizikai és kémiai tulajdonságaik szerint kategorizálhatók. Ezek kovalens kristályok (pl. Gyémánt), fémes kristályok (pl. Pirit), ionos kristályok (pl. Nátrium-klorid) és molekuláris kristályok (pl. Cukor). A kristályoknak különböző formájuk és színük lehet. A kristályoknak esztétikai értéke van, és úgy gondolják, hogy gyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek; így az emberek ékszerek készítéséhez használják őket.

Mi a különbség a rács és a kristály között?

• A rács leírja a kristályok szerkezetét. Amikor egy molekula csoport hajlamos az egységeket ismételten elrendezni egy rácsponton, kristály készül.

• A kristályszerkezetben az atomok vagy egységek elrendezésének mintája van. Ezek a minták a rács pontjain helyezkednek el. Ezek a rácspontok háromdimenziós sorrendben vannak elrendezve.

Ajánlott: