Statikus súrlódás vs kinetikus súrlódás
A statikus súrlódás és a kinetikus súrlódás a súrlódás két formája. A súrlódás nagyon fontos fogalom a szilárd testek mechanikájának területén. A súrlódást tekintik a mechanikai energiaveszteség egyik fő okának. Ezért az energiamegtakarítás érdekében hatékonyabb gépek kifejlesztéséhez jól kell ismerni a súrlódást. A súrlódás, legyen az statikus vagy kinetikus, létfontosságú szerepet játszik mindennapi életünkben. Ha nem súrlódásról van szó, akkor egyszerűen nem tudnánk járni, sőt kanalat sem ragadnánk meg. A súrlódás megértése nagyon fontos olyan területeken, mint a gépgyártás, az autómérnöki munka, a fizika és még az élettudományok is. Ebben a cikkben megvitatjuk, hogy mi a statikus súrlódás és a kinetikus súrlódás, ezek meghatározása, hogyan fordulnak elő, hasonlóságaik,milyen tényezők befolyásolják a statikus és kinetikus súrlódást, végül azok különbségeit.
Statikus súrlódás
A statikus súrlódás megértéséhez először meg kell értenünk a súrlódás egészének fogalmát. Bármely közegben előfordulhat súrlódás. Ez a média ellenállása egy viszonylag mozgó vagy egy mozogni próbáló tárgynak. A statikus súrlódás a száraz súrlódás egy része. Amikor két szilárd tárgy érintkezik egymással, erő van, amely ellenáll a két arc relatív mozgásának. Ennek az ellenállásnak a legfőbb oka a két arc egyenetlensége. Ezeknek az arcoknak mikroszkopikus szinten kevés csúcsuk van. Amikor az egyik felület csúcsai a másik felület völgyeibe kerülnek, ezek az objektumok hajlamosak reteszelődni, korlátozva a relatív mozgást. Ha egy sík felületre helyezett tárgy a síkkal párhuzamos erőt kap, akkor az nem mozog. Ennek oka a statikus súrlódás. Az erőegyensúly elve alapjána statikus súrlódás egyenlő az alkalmazott erővel. A száraz súrlódásnak három fő törvénye van. Amonton első törvénye szerint a súrlódási erő egyenesen arányos az alkalmazott terheléssel. Amonton második törvénye szerint a súrlódási erő független az érintkezési területtől. A harmadik törvény a kinetikus súrlódást veszi figyelembe. Megfogalmazható, hogy a súrlódási erő megegyezik a felszínre eső normál erővel és az arányossági állandó szorzatával. Mivel azonban a súrlódás egyenlő az alkalmazott erővel, az arányossági állandó az alkalmazott erővel változik, ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához erőre van szükség, amely nagyobb, mint a súrlódás maximális ereje. A száraz súrlódásnak három fő törvénye van. Amonton első törvénye szerint a súrlódási erő egyenesen arányos az alkalmazott terheléssel. Amonton második törvénye szerint a súrlódási erő független az érintkezési területtől. A harmadik törvény a kinetikus súrlódást veszi figyelembe. Megfogalmazható, hogy a súrlódási erő megegyezik a felszínre eső normál erővel és az arányossági állandó szorzatával. Mivel azonban a súrlódás egyenlő az alkalmazott erővel, az arányossági állandó az alkalmazott erővel változik, ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához erőre van szükség, amely nagyobb, mint a súrlódás maximális ereje. A száraz súrlódásnak három fő törvénye van. Amonton első törvénye szerint a súrlódási erő egyenesen arányos az alkalmazott terheléssel. Amonton második törvénye szerint a súrlódási erő független az érintkezési területtől. A harmadik törvény a kinetikus súrlódást veszi figyelembe. Megfogalmazható, hogy a súrlódási erő megegyezik a felszínre eső normál erővel és az arányossági állandó szorzatával. Mivel azonban a súrlódás egyenlő az alkalmazott erővel, az arányossági állandó az alkalmazott erővel változik, ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához a legnagyobb súrlódási erőnél nagyobb erőre van szükség. Amonton első törvénye szerint a súrlódási erő egyenesen arányos az alkalmazott terheléssel. Amonton második törvénye szerint a súrlódási erő független az érintkezési területtől. A harmadik törvény a kinetikus súrlódást veszi figyelembe. Megfogalmazható, hogy a súrlódási erő megegyezik a felszínre eső normál erővel és az arányossági állandó szorzatával. Mivel azonban a súrlódás egyenlő az alkalmazott erővel, az arányossági állandó az alkalmazott erővel változik, ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához erőre van szükség, amely nagyobb, mint a súrlódás maximális ereje. Amonton első törvénye szerint a súrlódási erő egyenesen arányos az alkalmazott terheléssel. Amonton második törvénye szerint a súrlódási erő független az érintkezési területtől. A harmadik törvény a kinetikus súrlódást veszi figyelembe. Megfogalmazható, hogy a súrlódási erő megegyezik a felszínre eső normál erővel és az arányossági állandó szorzatával. Mivel azonban a súrlódás egyenlő az alkalmazott erővel, az arányossági állandó az alkalmazott erővel változik, ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához erőre van szükség, amely nagyobb, mint a súrlódás maximális ereje. A harmadik törvény a kinetikus súrlódást veszi figyelembe. Megfogalmazható, hogy a súrlódási erő megegyezik a felszínre eső normál erővel és az arányossági állandó szorzatával. Mivel azonban a súrlódás egyenlő az alkalmazott erővel, az arányossági állandó az alkalmazott erővel változik, ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához erőre van szükség, amely nagyobb, mint a súrlódás maximális ereje. A harmadik törvény a kinetikus súrlódást veszi figyelembe. Megfogalmazható, hogy a súrlódási erő megegyezik a felszínre eső normál erővel és az arányossági állandó szorzatával. Mivel azonban a súrlódás egyenlő az alkalmazott erővel, az arányossági állandó az alkalmazott erővel változik, ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához erőre van szükség, amely nagyobb, mint a súrlódás maximális ereje.ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához a legnagyobb súrlódási erőnél nagyobb erőre van szükség.ezt az arányossági állandót súrlódási együtthatónak nevezzük. Van egy maximális értéke a statikus súrlódásnak, ezért ez a statikus súrlódási együttható. A tárgy mozgatásához erőre van szükség, amely nagyobb, mint a súrlódás maximális ereje.
Kinetikus súrlódás
Kinetikus súrlódás akkor következik be, amikor két megérintett tárgy egymáshoz képest mozog. A coulomb-törvény szerint a kinetikus súrlódás független a csúszási sebességtől. Megfigyelték, hogy a kinetikus súrlódás alig kisebb, mint a maximális statikus súrlódás. Ez okozza az egyensúlyhiány érzését, amikor egy tárgy mozogni kezd. Az egyes felületek kinetikai súrlódása mindig ellentétes a mozgás irányával.
Mi a különbség a statikus és a kinetikus súrlódás között?
• A statikus súrlódás akkor következik be, amikor két tárgy egymáshoz képest nyugalomban van, de a kinetikus súrlódás akkor következik be, amikor kettő egymáshoz képest mozog.
• A kinetikus súrlódás kisebb, mint a maximális statikus súrlódás.
• A statikus súrlódás nulla lehet, míg a kinetikai súrlódás nem lehet ilyen gyakorlatilag.
