Fő különbség - Konstitutív vs Fakultatív Heterokromatin
A kromoszómák kondenzált struktúrák, amelyek dezoxiribóz-nukleinsavakból (DNS) állnak. Jól szervezett szerkezet, és a DNS-csomagolás alapvető egysége a nukleoszóma. A DNS kromoszómába csomagolása sok lépést tartalmaz. Amikor a kromoszómákat a festés után mikroszkóp alatt figyeljük meg, akkor különböző régiók figyelhetők meg, például sötéten festett és enyhén festett régiók. A sötéten foltos régiókat heterokromatinnak nevezik, és ezek azok a régiók, amelyek sűrűn pakolt DNS-sel rendelkeznek. Az enyhén foltos régiók euchromatin néven ismertek, és ezek azok a régiók, amelyek lazán pakolják a DNS-t. A heterokromatint tovább lehet osztályozni konstitutív heterokromatinként és fakultatív heterokromatinként. A konstitutív heterokromatin a kromoszómában található DNS régiókra utal, amelyek a sejtciklus alatt megtalálhatók. Főleg a kromoszóma peri-centromerás régiói és telomer régiói közelében találhatók. A fakultatív heterokromatin a DNS azon régiói, amelyekben a géneket módosítások hatására elhallgattatják. Ezért csak bizonyos körülmények között aktiválódnak, és nem találhatók meg az egész sejtben. A legfontosabb különbség a konstitutív és a fakultatív heterokromatin között a két típus funkcionalitása. A konstitutív heterokromatin az egész sejtciklusban jelen van, és nem kódolja a fehérjéket, míg a fakultatív heterokromatin a kromoszóma elhallgatott DNS-régióira utal, amelyek meghatározott körülmények között aktiválódnak.csak bizonyos körülmények között aktiválódnak, és nem találhatók meg az egész sejtben. A legfontosabb különbség a konstitutív és a fakultatív heterokromatin között a két típus funkcionalitása. A konstitutív heterokromatin az egész sejtciklusban jelen van, és nem kódolja a fehérjéket, míg a fakultatív heterokromatin a kromoszóma elhallgatott DNS-régióira utal, amelyek meghatározott körülmények között aktiválódnak.csak bizonyos körülmények között aktiválódnak, és nem találhatók meg az egész sejtben. A legfontosabb különbség a konstitutív és a fakultatív heterokromatin között a két típus funkcionalitása. A konstitutív heterokromatin az egész sejtciklusban jelen van, és nem kódolja a fehérjéket, míg a fakultatív heterokromatin a kromoszóma elhallgatott DNS-régióira utal, amelyek meghatározott körülmények között aktiválódnak.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi a konstitutív heterokromatin
3. Mi a fakultatív heterokromatin
4. A konstitutív és a fakultatív heterokromatin közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - konstitutív és fakultatív heterokromatin táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi a konstitutív heterokromatin?
A konstitutív heterokromatin a DNS sötéten festett kondenzált régióira utal, amelyek az eukarióták kromoszómájában találhatók meg. A kromoszóma peri-centromerikus és telomer régióiban találhatók. A konstitutív heterokromatin régiókat C sávos technikával vizualizáljuk. Mikroszkóp alatt a konstitutív heterokromatin sokkal sötétebb foltosnak tűnik.
A konstitutív heterokromatin összetétele főként a tandem ismétlések magas példányszámán alapul. Ezek a tandem ismétlések lehetnek műholdas DNS, miniszatellit DNS vagy mikroszatellit DNS. Ezek a régiók nagyon ismétlődőek és polimorfak. Ezért jelenleg markerekként használják őket a DNS-ujjlenyomatok és az apasági vizsgálatok során.
A konstitutív heterokromatin fő funkciója a sejtosztódási folyamat során figyelhető meg, ahol azt jósolják, hogy konstitutív heterokromatinra van szükség a testvérkromatidák szegregációjához. Hasznos a centromér megfelelő működésében és kialakulásában is.
Noha a centromerikus és a telomer DNS egyaránt konstitutív heterokromatinból áll, mind a centromerikus, mind a telomer DNS nem konzervált az egész genomban. A centromer szekvenciák sok fajban nem konzerválódnak, de a telomer szekvenciákat úgy gondolják, hogy konzervatívabbak az egyes fajok között. Mindkét régió nem tartalmaz géneket, de fontos, mivel kiemelkedő strukturális szerepet töltenek be.
01. ábra: Konstitutív heterokromatin - C sávozás
A konstitutív heterokromatin replikációja a késői S fázisban megy végbe. A hiszton-módosításokat a konstitutív heterokromatin kialakításához végezzük, ahol a leggyakoribb módosítások a következők: hiszton hipoacetilezés, hiszton H3-Lys9 metiláció (H3K9) és citozin metiláció. Ezek a módosítások örökölhetőek, ezért az epigenetika tág témakörébe tartoznak. A genetikai mutációk a konstitutív heterokromatin régiók hibáihoz vezethetnek, amelyek különböző genetikai komplikációkhoz vezetnek (Robert-szindróma)
Mi az a fakultatív heterokromatin?
A fakultatív heterokromatin-régiók azok a DNS-régiók, amelyek nem találhatók meg a kromoszómában, és így nem konzisztensek a különböző fajok között. Ez a DNS rosszul expresszálódó géneket kódol.
A fakultatív heterokromatinok elnémított gének, amelyek meghatározott körülmények között expresszálódnak. Ezek a feltételek magukban foglalják;
- Időbeli (pl. Fejlődési állapotok vagy specifikus sejtciklus-szakaszok)
- Térbeli (pl. A nukleáris lokalizáció a központból a perifériára vagy fordítva változik exogén tényezők / jelek miatt)
- Szülői / örökletes (pl. Monoallelikus gén expresszió)
A géneket kromatin modulációs folyamatok elnémítják. A fakultatív heterokromatin-módosítás klasszikus példája az X-kromoszóma inaktiválása a nőknél, ahol az X-kromoszóma egyik halmaza inaktiválódik, így a férfiak és a nők X-kromoszómájának genetikai összetétele kiegyensúlyozott.
02. ábra: Heterokromatin
A fakultatív heterokromatinnak nagy lehetősége van euchromatin régiókká történő átalakításra; így a C sávos festési technika során a fakultatív heterokromatint nem festik sötétre a konstitutív heterokromatinhoz képest.
Milyen hasonlóságok vannak a konstitutív és a fakultatív heterokromatin között?
- A konstitutív és a fakultatív heterokromatin típusok egyaránt DNS-régiókból állnak.
- A konstitutív és a fakultatív heterokromatin típusok egyaránt erősen kondenzált DNS-régiók.
- A konstitutív és a fakultatív heterokromatin típusok egyaránt megkülönböztethetők a C sávos festéssel.
- A konstitutív és a fakultatív heterokromatin típusokat egyaránt epigenetikus tényezők szabályozzák.
Mi a különbség a konstitutív és a fakultatív heterokromatin között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Konstitutív vs fakultatív heterokromatin |
|
| A konstitutív heterokromatin a kromoszómában található DNS régiókra utal, amelyek a sejtciklus alatt megtalálhatók. | A fakultatív heterokromatin a DNS azon régiói, amelyekben a géneket módosítások hatására elhallgattatják. Ezért csak bizonyos körülmények között aktiválódnak, és nem találhatók meg az egész sejtben. |
| A szekvenciák típusai | |
| A műholdas, a minisatellit és a mikroszatellit szekvenciák a konstitutív heterokromatin típusai. | A hosszú, egymásba tarkított nukleáris elemek egyfajta fakultatív heterokromatin. |
| Kifejezés képessége | |
| A konstitutív heterokromatin nem képes kifejezni a géneket. | A fakultatív heterokromatin kifejezhető. |
| C Sávos festés | |
| A konstitutív heterokromatin sávok sötét színűek. | A fakultatív heterokromatin sávok nem festenek / foltoznak világos színnel. |
| Polimorfizmusok | |
| Jelen van a konstitutív heterokromatin között. | Nincs fakultatív heterokromatinban. |
Összegzés - Konstitutív és fakultatív heterokromatin
A heterokromatin és az euchromatin a két fő sávosodás mintázata, amelyet C-sávos festés során figyeltek meg. A heterokromatin sötéten foltosnak tűnik, mivel erősen kondenzálódik. Konstitutív és fakultatív heterokromatin régiók a heterokromatin fő tagolódásai. A sejtciklus során fellelhető, struktúrálisan fontos összefüggő régiókat konstitutív heterokromatinnak nevezzük. Az elcsendesített DNS-régiókat, amelyek végül euchromatin-régiókká alakulnak, fakultatív heterokromatinnak nevezzük. Csak bizonyos feltételek mellett fejeződnek ki. Ez a különbség a konstitutív és a fakultatív heterokromatin között.
