Legfontosabb különbség - endoszmózis és exoszmózis
A víz biológiai rendszereken belüli mozgásának összefüggésében az ozmózis fontos helyet foglal el. Ez egy olyan folyamat, ahol a víz a sejtmembránon át mozog egy vízpotenciál-gradiens szerint, amely a sejt citoszolján és a környező környezeten épül fel. Az ozmózis a passzív diffúzió folyamata. A víz mozgásának irányától függően az ozmózis két csoportra oszlik; endoszmózis és exoszmózis. Az endoszmózisban a víz a sejtmembránon keresztül mozog a sejtbe. Exoszmózisban a víz a sejtmembránon keresztül mozog ki a sejtből. Ez a legfontosabb különbség az endoszmózis és az exoszmózis között.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi az endoszmózis
3. Mi az exoszmózis
4. Az endoszmózis és az exoszmózis közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - endoszmózis és exoszmózis táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az endoszmózis?
Az endoszmózisban a vízmolekulák mozgása a környező környezetből a sejtbe történik, a sejtmembrán mentén fellépő vízpotenciál eltérése miatt. A környező környezet vízpotenciálja nagyobb, mint az endoszmózisban a sejtben lévő vízpotenciál. Egyszerűbben fogalmazva: az endoszmózis a víz mozgása a sejtbe egy félig áteresztő sejtmembránon keresztül. Az oldott anyag koncentrációit illetően a sejt citoszol oldott anyag koncentrációja magasabb, mint a körülvevő sejté. A vízpotenciál különbsége és az oldott anyag koncentrációinak különbsége magában foglalja az endoszmózist eredményező potenciális gradiens felépítését.
Az endoszmózis akkor indukálható, ha a sejtet hipotonikus oldatba helyezzük. A hipotonikus oldat olyan oldatot jelent, amely egy másik oldathoz képest alacsonyabb ozmotikus nyomást tartalmaz. A hipotonikus oldatnak alacsony az oldott anyag koncentrációja és magas a vízpotenciálja. Az endoszmózis a sejtek duzzadását eredményezi. Ezt az állapotot sejt turgornak nevezik. Az endoszmózis fontos biológiai jelenség a növény növényi gyökerek általi felszívódásának összefüggésében.
01. ábra: A vörösvérsejtek endoszmózisa
A talajban lévő kapilláris víz felszívódása a gyökérszőrsejtek által és a víz mozgása a xylem erekbe a legjobb példa az endoszmózisra. Ha a sejt folyamatos endoszmózist tapasztal, az sejtrepedéshez vezet. De a normális sejtmechanizmusok megakadályozzák az ilyen jelenségek előfordulását.
Mi az exosmosis?
Exoszmózisban a citoszolban jelen lévő víz a sejtből és a környező környezetbe épített vízpotenciál-gradiens miatt elmozdul a sejtből. Itt azt mondják, hogy a sejt vízpotenciálja nagyobb a környező környezettel kapcsolatban. Ezért a víz a magasabb vízpotenciál helyéről (sejtcitozol) alacsonyabb potenciállal (oldat) halad. Az exoszmózis egyszerű kifejezéssel a víz mozgása a sejtből. Az exoszmózis során az oldott anyag koncentrációja a sejtben alacsonyabb, mint a külső környezet. Mindkét tényező, mint például a vízpotenciál különbsége és az oldott anyag koncentrációja, potenciális gradiens felépülését eredményezi, és végül exoszmózis kialakulását eredményezi egy sejtben.
A sejtek zsugorodása a víz mozgása miatt következik be. A sejtek zsugorodását úgy lehet előidézni, hogy a sejtet hipertóniás oldatba helyezzük, amely olyan típusú oldat, amelynek alacsony az oldott anyag koncentrációja miatt kisebb a vízpotenciálja. Ezért nagy ozmotikus nyomással rendelkezik.
02. ábra: Exosmosis
A sejtek zsugorodása az elhelyezett izotóniás oldat típusától függ. Ha ez egy erős hipertóniás megoldás, akkor a víz nagyobb mennyiségben kerül ki a sejtből, és a kiszáradás miatt a sejthalált okozza. Ezt az állapotot plazmolízisként definiálják. A vízmolekulák mozgása a gyökérszőrzet sejtjéből a gyökérkéreg sejtjeibe példa a növényi testen belül zajló exoszmózisra.
Milyen hasonlóságok vannak az endoszmózis és az exoszmózis között?
- Mindkét folyamat az ozmózis típusa.
- Mindkét folyamat során a vízmolekulák mozgása a sejtmembránon keresztül történik.
Mi a különbség az endoszmózis és az exoszmózis között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Endoszmózis vs exoszmózis |
|
| A vízmolekulák mozgása a külső környezetből (magasabb vízpotenciál és alacsonyabb oldott anyag-koncentráció) a sejtbe (alacsonyabb vízpotenciál és magasabb oldottanyag-koncentráció) a sejtmembránon át endoszmózisnak nevezik. | A vízmolekulák mozgása a sejtből (magasabb vízpotenciál és alacsonyabb oldott anyag-koncentráció) a külső környezetbe (alacsonyabb vízpotenciál és magasabb oldottanyag-koncentráció) a sejtmembránon keresztül exosmosis néven ismert. |
| A víz mozgása | |
| A víz endoszmózisban beköltözik a sejtbe. | A sejt exoszmózisban mozog ki a sejtből. |
| A megoldás típusa | |
| Az endoszmózis akkor fordul elő, amikor a sejtet hipotonikus oldatba helyezzük. | Az exoszmózis akkor következik be, amikor a sejteket hipertóniás oldatba helyezik. |
| Példák | |
| A víz mozgása a talajból a gyökérszőrsejtekbe az endoszmózis egyik példája. | A víz mozgása a gyökér szőrsejtjeiből a gyökér kérgi sejtjeibe az exoszmózis egyik példája. |
Összegzés - Endoszmózis vs Exzmoszis
Az ozmózis egyfajta passzív diffúziós folyamat. Ez a vízmolekulák mozgásának folyamata egy nagy vízpotenciállal rendelkező régióból egy alacsony vízpotenciállal rendelkező régióba egy féligáteresztő membránon keresztül. Az ozmózisnak két típusa van: endoszmózis és exoszmózis. Az endoszmózis a víz mozgása a környező környezetből a sejtbe a vízpotenciál különbsége szerint egy potenciális gradiens mentén. Az endoszmózisban a környező környezet vízpotenciálja nagyobb, mint a sejtben lévő vízpotenciál. A sejtcitozol oldott anyag koncentrációja magasabb, mint a körülvevő sejtben. A talajban lévő kapilláris víz felszívódása a gyökérszőrsejtek által és a víz mozgása a xylem erekbe a legjobb példa az endoszmózisra. Az endoszmózis akkor indukálható, ha a sejtet hipotóniás oldatba helyezzük, például desztillált vízbe stb. Itt azt mondják, hogy a sejt vízpotenciálja nagyobb a környező környezettel kapcsolatban. Az exoszmózis úgy indukálható, hogy a sejtet hipertóniás oldatba helyezzük. A vízmolekulák mozgása a gyökérszőrzet sejtjéből a gyökérkéreg sejtjeibe példa az exoszmózisra. Mindkét folyamat magában foglalja a vízmolekulák mozgását a sejtmembránon keresztül. Ez a különbség az endoszmózis és az exoszmózis között. Az exoszmózis úgy indukálható, hogy a sejtet hipertóniás oldatba helyezzük. A vízmolekulák mozgása a gyökérszőrzet sejtjéből a gyökérkéreg sejtjeibe példa az exoszmózisra. Mindkét folyamat magában foglalja a vízmolekulák mozgását a sejtmembránon keresztül. Ez a különbség az endoszmózis és az exoszmózis között. Az exoszmózis úgy indukálható, hogy a sejtet hipertóniás oldatba helyezzük. A vízmolekulák mozgása a gyökérszőrzet sejtjéből a gyökérkéreg sejtjeibe példa az exoszmózisra. Mindkét folyamat magában foglalja a vízmolekulák mozgását a sejtmembránon keresztül. Ez a különbség az endoszmózis és az exoszmózis között.
Töltse le a PDF endoszmózis vs exoszmózis PDF fájlt
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség az endoszmózis és az exoszmózis között
