Fő különbség - Rezonancia vs tautomerizmus
Az izomeria kémiai jelenség, amely megmagyarázza az azonos molekulaképletű, különböző szerkezetű és tulajdonságú szerves vegyületek szerkezetét. Az izomerizmus ugyanazon molekulaképlet különböző molekulaszerkezetek és térbeli elrendezések jelenléte. Az izomerek főleg két csoportba sorolhatók, mint alkotmányos és sztereoizomerek. A tautomerek az alkotmányos izomerek egy típusa. Ezek olyan szerves vegyületek, amelyek könnyen átalakulnak. A rezonancia viszont a kémia olyan jelenségei, amelyek leírják a magányos párok és az elektronpárok hatását egy vegyület polaritására. A rezonancia és a tautomerizmus közötti legfontosabb különbség az, hogy a rezonancia a magányos elektronpárok és a kötéselektronpárok kölcsönhatása miatt következik be, míg a tautomerizmus a szerves vegyületek protonok áthelyezésével történő átalakulása miatt következik be.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi a rezonancia
3. Mi a tautomerizmus
4. Egymás melletti összehasonlítás - Rezonancia vs tautomerizmus táblázatos formában
5. Összefoglalás
Mi a rezonancia?
A rezonancia kémiai fogalom, amely leírja a vegyület magányos elektronpárok és kötési elektronpárok közötti kölcsönhatást. Ez a hatás végül meghatározza az adott szerves vagy szervetlen vegyület tényleges kémiai szerkezetét. A rezonancia-hatás kettős kötést és magányos elektronpárokat tartalmazó vegyületekben figyelhető meg. A rezonancia a molekulák polaritását eredményezi.
A rezonancia-hatás stabilizálja a vegyületet azáltal, hogy az elektronokat pi-kötésekben delokalizálja. A molekulákban lévő elektronok az atommagok körül mozoghatnak, mivel az elektronnak nincs rögzített atompozíciója. Ezért a magányos elektronpárok elmozdulhatnak pi kötésekbe és fordítva. Ez a stabil állapot elérése érdekében történik. Ezt az elektronmozgási folyamatot rezonanciának nevezik. A rezonancia struktúrák felhasználhatók a molekula legstabilabb szerkezetének megszerzéséhez.
01. ábra: A fenol rezonancia struktúrái
Egy molekulának több rezonancia szerkezete lehet az adott molekulában jelen lévő magányos párok és pi kötések száma alapján. A molekula összes rezonanciaszerkezetének azonos az elektronszám és az atomok elrendezése. A molekula tényleges szerkezete hibrid szerkezet minden rezonancia struktúrában. A rezonanciahatás két típusban található meg;
- Pozitív rezonanciahatás
- Negatív rezonanciahatás
A pozitív rezonanciahatás magyarázza azt a rezonanciát, amely megtalálható a pozitív töltésű vegyületekben. Ekkor a pozitív rezonanciahatás segít stabilizálni az adott molekula pozitív töltését. A negatív rezonanciahatás megmagyarázza a molekula negatív töltésének stabilizálódását. A rezonancia figyelembevételével kapott hibrid szerkezet energiája azonban alacsonyabb, mint az összes rezonancia struktúraé.
Mi a tautomerizmus?
A tautomerizmus több olyan vegyület hatását eredményezi, amelyek protonok áthelyezése révén képesek átalakulni. Ez a hatás leggyakrabban az aminosavakban és a nukleinsavakban fordul elő. Az interkonverzió folyamata tautomerizáció néven ismert. Ez egy kémiai reakció. Itt a protonok áthelyezése a hidrogénatom két másik atomforma közötti cseréjét jelenti. A hidrogénatom kovalens kötést képez az új atomdal, amely befogadja a hidrogénatomot. A tautomerek egyensúlyban vannak egymással. Mindig a vegyület két formájának keverékében léteznek, mivel megkísérlik előállítani a külön tautomer formát.
02. ábra: Tautomerizmus
A tautomerizáció során egy molekula szénváza nem változik. Csak a protonok és az elektronok helyzete változik. A tautomerizáció intramolekuláris kémiai folyamat, amelynek eredményeként a tautomer egyik formája átalakul egy másik formává. Gyakori példa a keto-enol tautomerizmus. Ez egy sav vagy bázis által katalizált reakció. általában egy szerves vegyület keto formája stabilabb, de egyes államokban az enol forma stabilabb, mint a keto forma.
Mi a különbség a rezonancia és a tautomerizmus között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Rezonancia vs tautomerizmus |
|
| A rezonancia kémiai fogalom, amely leírja a vegyület magányos elektronpárok és kötési elektronpárok közötti kölcsönhatást. | A tautomerizmus több olyan vegyület hatását eredményezi, amelyek protonok áthelyezése révén képesek átalakulni. |
| Folyamat | |
| A rezonancia többféle forma (ugyanazon kémiai vegyület) jelenléte, amely meghatározza a vegyület tényleges szerkezetét. | A tautomerizmus ugyanazon vegyület két (vagy több) formájának jelenléte, amelyek képesek átalakulásra. |
| Egyensúlyi állapot | |
| A rezonancia szerkezet nem áll fenn egyensúlyban. | A tautomerek egyensúlyban vannak egymással. |
| Áthelyezés | |
| A rezonancia struktúrákat a kötő elektronok és a magányos elektronpárok áthelyezésével lehet megszerezni. | A tautomereket egy proton (és elektronok) áthelyezésével lehet előállítani. |
Összegzés - Rezonancia vs tautomerizmus
A rezonancia és a tautomerizmus fontos kémiai fogalom. A rezonanciát a kémiai vegyület tényleges szerkezetének meghatározására használják. A tautomerizmus meghatározza egy vegyület kémiai szerkezetét, amely adott körülmények között a legstabilabb. Két kifejezés között sok különbség van. A rezonancia és a tautomerizmus közötti különbség az, hogy a rezonancia a magányos elektronpárok és a kötéselektronpárok kölcsönhatása miatt következik be, míg a tautomerizmus a szerves vegyületek protonok áthelyezésével történő interkonverziója miatt következik be.
