Fő különbség - állóeszköz és működőtőke
A fő különbség az állóeszköz és a forgótőke között az, hogy az állóeszköz olyan hosszú távú befektetésekre vonatkozik, amelyeket a termelési folyamat során nem fogyasztanak el, míg a forgótőke rövid távú likviditással (az eszköz készpénzre konvertálásának kényelmével) foglalkozik vállalat. Mindkét ilyen típusú tőke nagyon fontos üzleti környezetben, és szélesebb körű előnyök elérése érdekében hatékonyan kell kezelni őket.
TARTALOM
1. Áttekintés és legfontosabb különbség
2. Mi az állóeszköz
3. Mi a működő tőke
4. Egymás mellett történő összehasonlítás - állóeszköz és működőtőke
5. Összegzés
Mi az állóeszköz?
Az állóeszközök olyan eszközök és tőkebefektetések, amelyeket a termelési folyamat során nem használnak fel, és maradványértékük van (az az érték, amelyen az eszközöket a gazdasági hasznos élettartam végén el lehet adni). Az ingatlanok, gépek, speciális berendezések és gépek az állóeszközök példái. A tulajdonosoknak a társaság legelején be kell fektetniük ilyen tőkebefektetésekbe annak érdekében, hogy kereskedőképes vállalkozást hozzanak létre.
Az állóeszköz igénye társaságonként változik, valamint az ipar jellege. Például a magas technikai színvonalú iparágak, például az olajkutatás és a telekommunikáció cégeinek jelentős állóeszköz-alapokra van szükségük a szolgáltatással kapcsolatos vállalkozásokhoz képest.
Mi a működő tőke?
A forgótőke a vállalat likviditásának és rövid távú pénzügyi stabilitásának mérőszáma. A forgótőke elengedhetetlen a rutinszerű üzleti műveletek lebonyolításához, mivel a likviditást fontosnak tartják a rövid távú üzleti életképesség szempontjából. A működő tőke kiszámítása az alábbiak szerint történik.
Forgóeszköz = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek
Ez kiszámítja a vállalat azon képességét, hogy rövid lejáratú kötelezettségeit a forgóeszközökkel kifizesse. Az ideális forgótőke arány 2: 1, vagyis minden eszköz fedezésére 2 eszköz van. Ez azonban az iparági szabványoktól és a vállalat működésétől függően változhat. A következő arányokat is kiszámítják, hogy megismerjék a vállalat működőtőke-helyzetét.
Különböző cikk a táblázat előtt
| Forgóeszköz arány | Leírás |
|
Savvizsgálati arány (Forgóeszközök - készlet / rövid lejáratú kötelezettségek) |
Ez meglehetősen hasonló a működő tőke arányához. A likviditás kiszámításakor azonban nem tartalmazza a készletet, mivel a készlet általában kevésbé likvid forgóeszköz a többihez képest. Az ideális arány állítólag 1: 1, azonban ez az iparági normáktól függ, csakúgy, mint a forgótőke arányánál. |
|
Követelések napja (Követelések / Összes hitelértékesítés * 365) |
A képlet segítségével kiszámítható a hitelértékesítések napjai száma. Minél magasabb a napok száma, ez jelzi az esetleges cash flow problémákat, mivel az ügyfelek fizetése hosszabb ideig tart. |
|
Követelések forgalma (Hitelértékesítések / követelések összesen) |
A követelések forgalma az a szám, ahányszor egy vállalat összegyűjti követeléseit. Az arány célja annak értékelése, hogy egy vállalat mennyire képes hatékonyan hitelt adni ügyfeleinek, és időben gyűjthet tőlük forrásokat. |
|
Számlázható napok (Kötelezettségek / Összes hitelvásárlás * 365) |
A hitelvásárlások napjának száma ebben a képletben kiszámítható. Minél nagyobb a napok száma, ez azt jelzi, hogy a vállalat több időt szán az ügyfelekkel szembeni adósságok rendezésére. |
|
Szállítói forgalom (Hitelvásárlások / szállítói kötelezettségek összesen) |
Az elszámolható forgalom az a szám, ahányszor egy vállalat a beszállítóival szemben fennálló tartozásokat rendezi. Az arány célja annak értékelése, hogy egy vállalat képes-e hatékonyan kiegyenlíteni az ügyfelekkel a hitelt, hogy pozitív kapcsolatot tartson fenn velük. |
|
Készletnapok (Átlagos készlet / eladott áruk költsége * 365) |
Ez az arány azt méri, hogy a vállalat hány napot vesz igénybe a készlet értékesítésére. Mivel ez közvetlenül kapcsolódik az árbevételhez, ez megmutatja, hogy a fő üzleti tevékenység mennyire sikeres. |
|
Készletforgalom (Az eladott áruk költsége / átlagos készlet) |
A készletforgalmi arány azt jelzi, hogy mennyire hatékonyan kezelik a készletet, kiszámítva, hogy a készlet hányszor értékesült az év során. |
01. ábra: Forgóeszköz-ciklus
Mi a különbség az állóeszköz és a működő tőke között?
Befektetett tőke vs működő tőke |
|
| Az állóeszköz olyan hosszú távú befektetésekre utal, amelyeket a termelési folyamat során nem használnak fel. | A működő tőke rövid távú likviditással foglalkozik |
| Beruházás | |
| Az állóeszközbe történő befektetés hosszú távú. | A forgótőkébe történő befektetés rövid távú. |
| Átültetés vs nem átültetés | |
| Az állóeszközbe történő befektetés döntő részét az üzlet beindításakor hajtják végre. | A forgótőkébe történő befektetések korlátozott összegben fordulnak elő gyakrabban. |
Összegzés - állóeszköz vs működőtőke
Az állóeszköz és a forgótőke közötti különbség döntően az állóeszközök és a forgóeszközök befektetésétől és felhasználásától függ. Míg az állóeszközbe történő befektetések költségesek, mint a változó eszközök, a kapcsolódó juttatások hosszabb ideig tartanak, mint a forgóeszközök. A forgótőke szerepe ciklikus jellegű, ahol a pénzeszközöket mindig elfogadható szinten kell tartani a zökkenőmentes üzleti működés érdekében.
