Fő különbség - Jobb részvények vs Bónusz Részvények
A jobb részvények és a prémium részvények kétféle részvényt bocsátanak ki a társaság jelenlegi részvényeseinek. A részvénykibocsátás és a bónuszkibocsátás a részvények számának növekedését eredményezi, ezáltal csökkentve az egy részvény árfolyamát. A legfontosabb különbség a jó részvények és a bónusz részvények között az, hogy míg a jó részvényeket kedvezményes áron kínálják a meglévő részvényesek számára egy új részvénykibocsátás során, addig a bónusz részvényeket ellenszolgáltatás nélkül (ingyenesen) ajánlják fel az osztalékok ki nem fizetésének ellentételezésére.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbségek
2. Mik a jobb részvények
3. Mik a bónusz részvények
4. Egymás melletti összehasonlítás - Jobb és a bónusz részvények
5. Összegzés
Mik a jobb részvények
A Jogi részvények olyan részvények, amelyeket kibocsátottak egy kibocsátás útján, amikor a társaság felajánlja a meglévő részvényeseknek, hogy eladják a társaság új részvényeit, mielőtt azokat a nagyközönségnek kínálják. A részvényesek ilyen jogait - hogy a részvényeket felajánlják a nagyközönség előtt - „elővásárlási jogoknak” nevezzük. A jogrészvényeket a mindenkori piaci árhoz képest diszkontált áron kínálják, hogy ösztönözzék a részvényeseket a részvények jegyzésére.
Pl. A Q vállalat úgy dönt, hogy új részvényeket bocsát ki, hogy új, 20 millió dolláros tőkét gyűjtsön 10 millió részvény 2: 2 arányú kibocsátásával. Ez azt jelenti, hogy minden befektetett 10 részvény után a befektető 2 új részvényt kap.
Új részvények felajánlásakor a részvényeseknek a következő három lehetőségük van.
1. ábra: Opciók a részvényesek számára, amikor a részvénykibocsátás jegyzési opciójával együtt járnak
Ugyanebből a példából folytatva tegyük fel, hogy a meglévő részvények (a részvények kibocsátása előtt tartott részvények) piaci ára részvényenként 4,5 USD. Az új részvények kibocsátásának diszkontált ára 3 dollár. A befektetőnek 1000 részvénye van
Ha a befektető teljes mértékben átveszi a jogokat,
A meglévő részvények értéke (1000 * 4,5 USD) 4500 USD
Az új részvények értéke (200 * 3) 600 USD
A teljes részvény (1200 részvény) értéke 5100 USD
Részvényenkénti érték a részvénykibocsátást követően (5100 USD / 1200) 4,25 USD részvényenként
A részvények kibocsátását követő részvényenkénti értéket „elméleti ex-részvényárfolyamnak” nevezik, és kiszámítását az IAS 33 „Részvényre jutó eredmény” standard szabályozza.
Előnye, hogy a befektető alacsonyabb áron jegyezhet új részvényeket. Ha 200 részvényt vásárolnak a tőzsdéről, a részvényesnek 900 USD (200 * 4,5 USD) költséget kell felszámolnia. 300 dollár megtakarítható a részvények kibocsátásával a részvények kibocsátásával. A részvények kibocsátását követően a részvények ára részvényenként 4,5 dollárról 4,25 dollárra csökken, mivel a forgalomban lévő részvények száma növekszik. Ezt a csökkentést azonban ellensúlyozza a részvények kedvezményes áron történő megvásárlásának lehetősége révén megtakarítás.
Ha a befektető figyelmen kívül hagyja a jogokat,
Lehet, hogy a befektető nem hajlandó tovább befektetni a társaságba, vagy nincs pénze a részvények jegyzéséhez. Ha a részvényeket figyelmen kívül hagyják, akkor a részesedés hígul a részvények számának növekedése miatt.
Ha a befektető eladja a jogokat más befektetőknek
Bizonyos esetekben a jogok nem átruházhatók. Ezeket „lemondhatatlan jogoknak” nevezik. De a legtöbb esetben a befektetők eldönthetik, hogy élni kívánnak-e a részvények megvásárlásával, vagy eladják-e a jogokat más befektetőknek. A forgalmazható jogokat „lemondható jogoknak” nevezzük, és kereskedésük után a jogokat „nem fizetett jogoknak” nevezik.
Mik azok a bónuszrészvények?
A bónusz részvényeket „scrip részvényeknek” is nevezik, és bónuszkibocsátás útján osztják szét. Ezeket a részvényeket ingyen bocsátják ki a meglévő részvényesek számára a részesedésük arányának megfelelően.
Pl. Minden befektetett 4 részvény után a befektetők 1 Bónusz Részvényre jogosultak
A bónuszrészvényeket az osztalékfizetés alternatívájaként bocsátják ki. Például, ha a társaság nettó veszteséget szenved el egy pénzügyi évben, akkor nem állnak rendelkezésre források osztalékfizetésre. Ez elégedetlenséghez vezethet a részvényesek körében; így az osztalékfizetési képtelenség kompenzálására bónuszrészvényeket lehet ajánlani. A részvényesek eladhatják a bónusz részvényeket jövedelemigényük kielégítésére.
A bónusz részvények kibocsátása vonzó lehetőség a rövid távú likviditási problémákkal küzdő vállalatok számára. Ez azonban közvetett megoldás a készpénzkorlátozásokra nézve, mivel a bónuszrészvények nem termelnek készpénzt a társaság számára, csak megakadályozza, hogy osztalék formájában pénz kifolyjon.
Továbbá, mivel a bónuszrészvények pénzbeli ellenérték nélkül növelik a társaság kibocsátott alaptőkéjét, a jövőben az egy részvényre eső osztalék csökkenését eredményezheti, amelyet nem minden befektető értelmezhet racionálisan.
Mi a különbség a jobb és a bónusz részvények között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Jobb részvények vs bónusz részvények |
|
| A jobb részvényeket kedvezményes áron kínálják a meglévő részvényesek számára egy új részvénykibocsátás során. | A bónusz részvényeket ingyenesen kínálják. |
| Hatás a készpénz helyzetére | |
| Jogi részvényeket bocsátanak ki, hogy új tőkét gyűjtsenek a jövőbeli befektetésekhez. | Bónuszrészvényeket bocsátanak ki a fennálló készpénzkorlátozások kompenzálására. |
| Készpénz átvétele | |
| A jogosult részvények készpénzbevételt eredményeznek a társaság számára | A bónusz részvények nem eredményeznek készpénzbevételt. |
Összegzés - Jogi részvények vs bónusz részvények
A társaságok akkor fontolják meg a részvények és a prémium részvények kibocsátását, amikor pénzeszközökre van szükség a jövőbeli projektekhez vagy a jelenlegi készpénzhiányhoz. Mind a részvények, mind a bónusz részvények növelik a forgalomban lévő részvények számát és csökkentik az egy részvény árát. A fő különbség a részvények és a bónuszrészvények között az, hogy míg a jogrészvényeket piaci árengedménnyel kínálják, a bónuszrészvényeket ellenszolgáltatás nélkül bocsátják ki.
