Fő különbség - Gondolkodás vs okoskodás
A gondolkodás és az érvelés két mentális folyamat, amelyek között kulcsfontosságú különbség különböztethető meg. A gondolkodás a gondolattermelés nagy színterét foglalja magában, amely tudatos vagy tudattalan is lehet. Épp ellenkezőleg, az érvelés csak a mentális gondolkodás tudatos előállítására korlátozódik a logika alkalmazásával. Amint maguk a definíciók is láthatják, az érveléssel ellentétben a gondolkodás nem mindig logikus, és nem is tudatos.
Mi a gondolkodás?
A gondolkodás mentális folyamatként értelmezhető, amely gondolatokat generál. Az olyan tudományos területeken, mint a filozófia, a pszichológia, a biológia és még a neurológia is, a gondolkodás folyamatát tanulmányozzák. Kimondják, hogy minden ember képes gondolkodni, bár a gondolatok hogyan keletkeznek és miért vitatkoznak még mindig. A filozófiában a gondolkodást úgy gondolják, mint az emberi lét egyik alapját. Rene Descartes elképzelései ezt egyértelműen kiemelik ('szerintem tehát vagyok').
A gondolatok lehetővé teszik az emberek számára, hogy rendszerezzék ötleteiket és érzéseiket. Az emberi viselkedés alapjául szolgáló egyik alapvető tényezőnek is tekinthető. Amikor úgy gondoljuk, hogy ez segít nekünk értelmezni a körülöttünk lévő munkát és értelmezni a mi magunk módján. Ebben az értelemben a gondolkodás rendkívül előnyös az emberek számára a napi események kezelésében és ambícióik megvalósításában. A pszichológusok szerint a gondolkodás tudatos folyamat, és néha öntudatlan folyamat is lehet. A pszichológia különféle ágai közül a kognitív pszichológia leginkább a gondolkodásra vagy a gondolkodási folyamatokra összpontosít. A kognitív pszichológusok azt vizsgálják, hogyan változik a gondolkodási folyamat, amikor az egyének az élet különböző szakaszaiba jutnak gyermekkortól felnőtt korig.
Mi az érvelés?
A gondolkodásmód mentális folyamat is. Ez felfogható a gondolkodás részfolyamataként. A legfontosabb különbség azonban az, hogy ellentétben a gondolkodással, amely tudatos vagy tudattalan folyamat lehet, az érvelés mindenképpen tudatos folyamat. Ehhez logika szükséges. Az a személy, aki indokolja az adott kérdésben szereplő különféle tényeket, megpróbálja logikusan felfogni és megoldást találni a kérdésre.
Az okoskodás szorosan kapcsolódik olyan eszmékhez, mint a jó és rossz, az igazság és a hamisság, sőt az ok és okozat. Az érvelés lehetővé teszi számunkra, hogy azonosítsunk egy cselekvést és elemezzük, hogy pozitív vagy negatív, előnyös vagy káros a rendelkezésre álló tények és logika alapján.
A pszichológusok azonban rámutatnak arra, hogy az érvelés során az embereket nem mindig maguk a tények uralják, hanem kulturális elemek is befolyásolhatják őket. Az okoskodás különösen segít bennünket, ha problémákkal szembesülünk, vagy amikor döntést hozunk. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy mérlegeljük az előnyöket és hátrányokat, és kiválasszuk, mi a legjobb.
Mi a különbség a gondolkodás és a gondolkodás között?
A gondolkodás és az érvelés definíciói:
Gondolkodás: A gondolkodás mentális folyamat, amely gondolatokat generál.
Érvelés: Az érvelés mentális folyamat, amely logikát használ.
A gondolkodás és az érvelés jellemzői:
Tudatos / Eszméletlen:
Gondolkodás: A gondolkodás lehet tudatos vagy tudattalan.
Érvelés: Az érvelés mindig tudatos erőfeszítés.
Logika:
Gondolkodás: A logika nem játszik kulcsszerepet a gondolkodásban.
Érvelés: A logika kulcsszerepet játszik az érvelésben.
Folyamat:
Gondolkodás: A gondolkodás nagy folyamat.
Érvelés: Az értelem a bár a folyamat egyik alkategóriája.
Kép jóvoltából:
1. Egy nő gondolkodik ÁWá - Saját munka, [CC BY-SA 3.0], a Wikimedia Commonson keresztül
2. Thinking By Hell9 (vita) (Feltöltések), [CC BY 3.0], a Wikimedia Commonson keresztül
