Megalapozott elmélet vs fenomenológia
A megalapozott elmélet és a fenomenológia a társadalomtudományokban alkalmazott két módszertan, amelyek között néhány különbség azonosítható. A megalapozott elmélet és a fenomenológia egyaránt a társadalomtudományokban alkalmazott módszertan. A megalapozott elmélet kifejezetten számos kutató által alkalmazott módszertanra utal. A fenomenológia viszont nem pusztán módszertan, hanem filozófia is, amely figyelmet fordít az emberek szubjektív valóságára és értelmezéseikre. E cikk segítségével vizsgáljuk meg a megalapozott elmélet és a fenomenológia közötti különbségeket.
Mi az a megalapozott elmélet?
A megalapozott elmélet Barney Glaser és Anslem Strauss által kidolgozott módszertan. Ennek az elméletnek az a különlegessége, hogy az elmélet az adatok belsejéből fakad. Számos kutatási módszertanban a kutató kutatási problémát hoz létre, és az uralkodó elméleti kereteket szem előtt tartva vizsgálja. A megalapozott elméletben azonban nem ez a helyzet. A kutató nyitott szemmel lép be a pályára, és lehetővé teszi az adatok számára, hogy irányítsák őt. Az adatok összegyűjtése után azonosítja az adatok mintáit. A kutatónak elméleti érzékenységet kell fejlesztenie ahhoz, hogy megértse az adatokban szereplő változókat, összefüggéseket. Ezek azonosítása után a kutató kódokat, fogalmakat és kategóriákat hozhat létre. Az új elméletek alapja ezekben a kategóriákban rejlik.
A megalapozott elméletben a mintavétel kissé eltér a hagyományos módszerektől. Ellentétben a legtöbb olyan esettel, ahol a kutatónak van egy konkrét mintája, megalapozott elméletben ez nem így van. A kutató egyetlen mintával kezdi, ahol információkat próbál összegyűjteni. Miután rájött, hogy összegyűjtötte az összes adatot, és a mintában nincs új adat, új mintára lép. Ezt a tudatot, hogy nincs új adat, elméleti telítettségnek nevezzük.
A megalapozott elméletben a kódolás jelentős szerepet játszik. Először is, a kutató nyílt kódolással foglalkozik. Ebben a szakaszban csupán azonosítja a változatos adatokat és megpróbálja megérteni azokat. Ezután axiális kódolással mozog. Ebben a szakaszban a kutató megpróbálja kódokat egymáshoz kapcsolni. Sőt megkísérelhet kapcsolatokat találni. Végül szelektív kódolással foglalkozik. Ekkor a kutató mélyen megérti az adatokat. Megpróbálja az összes adatot összekapcsolni egy alapelemmel vagy jelenséggel, hogy az adatok egy történethez kapcsolódhassanak. Mielőtt elkészítené a megállapításokról szóló zárójelentést, a kutató elméleti feljegyzéseket készít, amelyek lehetővé teszik számára fontos információk rögzítését.
Barney Glaser - megalapozott elmélet atyja
Mi a fenomenológia?
A fenomenológiát kutatási módszertannak és filozófiának tekinthetjük. Ahogyan a megalapozott elmélet, a fenomenológia is képes volt befolyásolni számos társadalomtudományt, például szociológiát, pszichológiát stb. Ezt Alfred Schutz, Peter Burger és Luckmann dolgozta ki. A fenomenológia révén Schutz rámutatott, hogy a jelentést a társadalom egyénei hozzák létre és tartják fenn. Úgy vélte továbbá, hogy elemezni kell a magától értetődő mindennapi valóságokat.
Schutz szerint az emberek nem értik objektív módon a körülöttük lévő világot. A világ értelmes tárgyakból és kapcsolatokból áll. A világ ezen valóságának megértése akkor annak a struktúrának a megértését jelenti, amelyen keresztül az emberek megtapasztalják a világot. Ezért a fenomenológia arra összpontosít, hogy megértsék azokat a szubjektív jelentéseket, amelyeket az emberek a világnak tulajdonítanak.
Alfred Schutz - a fenomenológia atyja
Mi a különbség a megalapozott elmélet és a fenomenológia között?
A megalapozott elmélet és a fenomenológia definíciói:
Megalapozott elmélet: A megalapozott elmélet egy kvalitatív kutatási módszertan, ahol az elmélet az adatok belsejéből merül fel.
Fenomenológia: A fenomenológia filozófia, valamint módszertan az emberi szubjektív tapasztalatok megértésére.
A megalapozott elmélet és a fenomenológia jellemzői:
Használat:
Megalapozott elmélet: Megalapozott elméletet használnak a jelenség magyarázatára.
Fenomenológia: A fenomenológiát az élettapasztalatok megértésére használják.
Kutatási megközelítés:
Megalapozott elmélet: A megalapozott elmélet kvalitatív kutatási megközelítés.
Fenomenológia: A fenomenológia szintén kvalitatív kutatási megközelítés.
Mód:
Megalapozott elmélet: A megalapozott elmélet különféle módszereket alkalmazhat az adatgyűjtéshez.
Fenomenológia: A fenomenológia leginkább interjúkat használ.
Kép jóvoltából:
1. Thulesius „Glasr75” az en.wikipedia oldalán - Ronhjones adta át az en.wikipédiából [Public Domain] a Wikimedia Commonson keresztül
2. Alfred Schutz [Public Domain] a Wikimedia Commonson keresztül
