Lophotrochozoa vs Ecdysozoa
A lophotrochozoa és a két fő kétoldalú ecdysozoa közötti különbséget e cikk tárgyalja. A nukleáris és mitokondriális DNS-szekvenciákat használó legújabb vizsgálatok alapján a tudósok átdolgozták az Animal Kingdom taxonómiáját. Az új molekuláris filogenikák szerint a tudósok a deuterszómákat különálló természetes csoportként azonosítják. Sőt, a protosztómák fő csoportja most két monofiletikus bilaterián csoportra oszlik, Lophotrochozoa és Ecdysozoa néven. Ezért az Állatok Királysága kétoldalú állatok három fő monofiletikus osztályából áll; lophotrochozoa, ecdysozoa és deuterstomia. A klád dueterostomia további két alcsoportra oszlik; a) ambulacraria, amely magában foglalja a tüskésbőrűeket, és b) chordate, amely urochordátokat, cefalochordátokat és gerinceseket tartalmaz. A Lophotrochozoa és az ecdysozoa molekuláris filogenikájuk alapján egyre több alcsoportra oszlik.
Mi az a Lophotrochozoa?
A lophotrochozoa csoport jellemző tulajdonságai a trochophore lárvák és a lophophore nevű táplálkozási szerkezet jelenléte. Mindazonáltal csak kevés lophotrochozoán rendelkezik mindkét jellemző tulajdonsággal. A lophotrochozoákat ivarsejtjeik ivarsejtjeikkel a környezetbe juttatva. Az nemi reprodukció ebben a kategóriában is gyakori. Ennek a csoportnak minden tagja triploblasztikus és kétoldalú szimmetriát mutat. A szárazföldi és a vízi fajok egyaránt megtalálhatók ebben a csoportban. A Lophotrochozoa hat alcsoportra oszlik; a) laposférgek (Platyhelminthes, amely magában foglalja a turbellárisokat, a trematodákat és a cestodeseket),),c) Annelidák (sokrétűek, például homokférgek és tubusférgek, oligochaeták, beleértve a földigilisztákat és édesvízi férgeket, hirudinidák, ideértve a piócákat is), d) lofoforátok (elágazók, phoronidák és bryozoák) és e) Rotifera (kerekes állatok).
Mi az Ecdysozoa?
Az ecdysozoan elnevezést ennek az állatcsoportnak adják az ecdysteroid nevű speciális szteroid hormon jelenléte miatt, amely irányítja az ecdysis vagy metamorphosis nevű folyamatot. Az ecdysozoák kutikuláris csontvázzal rendelkeznek, és képesek a csontvázat az ekdysisen keresztül leadni. A csoport tagjai többségének külön neme van. A nemi szaporodás során a hímek spermiumokat raknak le a nőstény testében. Számos ecdysozoa egyedülálló faj, míg egyes fajok telepekben élnek. Bizonyos fajok ivartalan szaporodást mutatnak parthenogenezissel.
Az ecdysozoan fő alcsoportjai közé tartoznak a fonálférgek (gömbférgek), az onychophoranok (bársonyférgek), a tardigrádák („vízi medvék”) és az ízeltlábúak. A Phylum Arthropoda a legnagyobb fajszámmal rendelkező csoport, amely főleg myriapodákból (százlábúak, ezerlábúak), kelikátokból (patkó rákok, pókfélék), rákokból (homárok, rákok, barnákok, copepodák) és hatszárúakból (rovarok) állnak.
Mi a különbség a Lophotrochozoa és az Ecdysozoa között?
• Az ecdysozoánák képesek életük során többször levetni exoskeletonjukat, míg a lophotrochozoan állatok trochophore lárvákkal és lophophore nevű táplálkozási szerkezettel rendelkeznek.
• A lophotrochozoan-tól eltérően az ecdysozoanák rendelkeznek egy speciális szteroidhormonnal, az úgynevezett ecdysteroidokkal.
• Az ecdysozoák közé tartoznak a fonálférgek, az ízeltlábúak, az onychophoranok és a tardigrádák, míg a lophotrochozoan közé tartoznak a laposférgek, a nemerteanek, a puhatestűek, az annelidák, a lophoforate és a rotifer.
