Ciszta vs tályog
Bár a tályog és a ciszta is zsákszerű szerkezetek, amelyek falakkal körülvett folyadékokat tartalmaznak, a tályog fertőzés vagy idegen test miatt alakul ki, és a ciszta spontán formálódik. Ha azonban a ciszta fertőzött, könnyen tályoggá alakulhat. Ultrahanggal mindkettő ugyanúgy néz ki. Ez a cikk részletesen szól majd, kiemelve klinikai jellemzőiket, okaikat, prognózisukat, valamint a tályog és a ciszta kezelésének menetét.
Mi az a tályog?
A tályog az akut gyulladás folytatása. A fertőzések és az idegen testek tályogot okozhatnak. Az akut gyulladás a szervezet reakciója a káros anyagokra. Az akut gyulladás az erek tágulását, a kapillárisok permeabilitásának növekedését és a folyadékváladékot jellemzi. A vérsejtek a gyulladt helyeken is kilépnek a keringésből. Ezt sejtkiválasztásnak nevezik. A baktériumok által kiválasztott különféle vegyi anyagok vonzzák ezeket a fehérvérsejteket a fertőzés helyére. Ezt kemotaxisnak hívják. A bakteriális fertőzésekben a neutrofilek, a parazita fertőzésekben az eozinofilek, a vírusos fertőzésekben a limfociták bőségesen eljutnak a gyulladt helyre. Ezek a sejtek toxikus anyagokat választanak ki, amelyek károsítják a kórokozó baktériumokat. Az oxigén szabad gyökök, a peroxidok, a szuperoxidok és az emésztőenzimek károsítják a környező gazdaszöveteket, valamint a behatoló baktériumokat,hatalmas sejttörést okozva. A neutrofilek eltávolítják a sejttörmeléket. Ha a fertőzés virulens, kiterjedt szövetkárosodás lép fel. Ha a fertőzés tartós vagy virulens, folyamatos genny képződik. Az elhalt és haldokló neutrofileket, organizmusokat, sejttörmelékeket és folyadékváladékokat együtt gennynek nevezik. A rostos szövet a gennyet elválasztja. Ezt a gennyes zárt helyet tályognak nevezzük.
Mi az a ciszta?
A ciszta folyadékkal töltött üreg, falával. A ciszták a test bármely pontján előfordulhatnak. A petefészek-ciszták, az ál-hasnyálmirigy-ciszták, a hüvelyfal cisztái, a petevezeték-ciszták néhány gyakori ciszta. A cisztákban lévő folyadék nem tartalmaz magas fehérje mennyiséget. A ciszták a folyadék túlzott felhalmozódása miatt alakulnak ki. A petefészekben sok tüsző van, amelyek felszívják a folyadékot és graffiás tüszőkké válnak. A graffiás tüsző folyadékkal töltött üreget tartalmaz. Ha az ovuláció nem következik be, a tüsző tovább felszívja a folyadékot, és ciszta alakul ki.
A hasnyálmirigyben, amikor a kiáramló csatornák blokkolódnak, váladék halmozódik fel a mirigy részében, hogy cisztát idézzen elő. Vannak jóindulatú és rosszindulatú ciszták. A rosszindulatú ciszták a rákos sejtek miatt alakulnak ki. Ha vannak rákos sejtek, szinte mindig túlzottan szekretálódik a folyadék, és a ciszták a végeredmény. A rosszindulatú ciszták az üreg belsejében több vastag fél falat tartalmaznak, amelyek részlegesen osztják fel rekeszekre. A rosszindulatú ciszták külső fala általában vaszkuláris. A külső falnak szabálytalan kiemelkedései lehetnek. Néhány rosszindulatú ciszta specifikus markereket választ ki, amelyek felhasználhatók az értékelés során. A petefészek rosszindulatú hámcisztái a CA-125 nevű vegyszert választják ki. A szérum CA-125 szintje 35 felett van rosszindulatú cisztákban.
Mi a különbség a tályog és a ciszta között?
• A ciszták a folyadék túlzott szekréciója miatt, míg a tályogok a tartósan fennálló szövetkárosodás miatt alakulnak ki.
• A cisztafal általában a környező normál szövetből áll, míg a rostos szövet a tályogfalat.
• A cisztákban nincs regionális gyulladás, kivéve, ha a tályogok regionális gyulladást okoznak.
• A ciszták belsejében található folyadék fehérjetartalma alacsony, míg a tályogok gennyet tartalmaznak, amely fehérjében gazdag.
• A ciszták spontán módon eltűnnek, míg a tályogoknak vízelvezetésre van szükségük a gyógyulás felgyorsítása érdekében.
• Az antibiotikumok elősegítik a gyógyulást azáltal, hogy megölik a káros mikroorganizmusokat, míg a cisztáknak csak fertőzés nélkül kellenek antibiotikumok.
