Olvadás vs oldódás
Az olvadás és az oldódás elméletileg fizikai és kémiai jelenség, de mindennap a szemünk előtt fordul elő. Nem látta, hogy a jég vízgé olvad? Nem láttad, hogyan készül egy csésze kávé? Nos, ezek olvadó vagy oldódó folyamatok, amelyeknek nap mint nap tanúi vagyunk. Mindig azonban hajlamos azt gondolni, hogy mindkettő ugyanazt jelenti, mert végül valami folyadékká válik, ahogy megfigyeljük.
Olvasztó
Az olvadás fázisváltozás. 3 fő fázis létezik, amelyben az anyag létezhet. Ezek szilárdak, folyékonyak és gázok. Amikor egy szilárd anyag a saját folyadékává válik, ezt a jelenséget „olvadásnak” vagy fúziónak nevezzük. Az anyag megolvadásához energiát kell biztosítani. Ez az energia hő vagy nyomás formájában is szolgáltatható. Azt a hőmérsékletet, amelynél a szilárd anyag folyadékká alakul, „olvadáspontnak” nevezzük. Mivel a fázisváltozás egyensúlyban van; azaz mindkét módon megtörténhet, ez a fordított reakció „fagypontja” is.
Mi olvad? Ha egy anyag szilárd anyagként létezik, kristályszerkezete vagy nagyon merev szerkezete van. Például a NaCl (só) egy rácsszerkezetben létezik, ahol minden Na + -t 6 Cl - ion vesz körül, és minden Cl - iont 6 Na + ion vesz körül. Ahhoz, hogy ez az anyag folyékony legyen, ennek a kristályszerkezetnek meg kell szakadnia, és sok energiát igényel, ami nagyon magas olvadáspontot jelez. Azok az anyagok, amelyek könnyen feloszthatók kevésbé rendezett folyékony állapotba, olvadáspontjuk alacsonyabb.
Oldódás
Az oldódás viszont nem fázisváltozás. Ez egyszerű, ha egy anyagot folyadékkal kevernek és folyékony közegben stabilizálnak. Az oldódó anyagot „oldott anyagnak”, az oldott anyagot pedig oldószernek nevezzük, amely együttesen „oldatot” készít. Mi történik az oldódásban? Ha ismét a NaCl-t vesszük példának, akkor azt láttuk, hogy elég nehéz megolvasztani. De a NaCl oldása mondjuk vízben viszonylag egyszerű. Ennek oka az, hogy amikor a Na + és Cl- ionok a folyékony közegben elválnak, a vízmolekulák ezeket mind úgy borítják, hogy „hidratációs gömböket” alkotnak maguk körül. Ez stabilizálja létezésüket a folyékony közegben. Mint korábban említettük, az oldás nem feltétlenül szilárd anyag, amely egy folyadékban stabilizálódott, de lehet egy másik folyadék, vagy akár gáz is. Az alkoholos italok fogyasztása során egy másik folyékony szódával keverjük össze, ahol a folyadékot feloldjuk egy másikban, és a szódában tisztában vagyunk azzal, hogy a CO2 gázt feloldunk vízben.
Mi a különbség az olvadás és az oldódás között?
• Az olvadás fázisváltozás (szilárd-folyékony), de az oldódás nem.
• Az anyag megolvasztásához energiát kell adni hőként vagy nyomásként, de az oldásához általában nem feltétlenül szükséges (egyes anyagok feloldásához energiára van szükség).
• Ahhoz, hogy egy anyag megolvadjon, el kell érnie az „olvadáspont” hőmérsékletet, de az oldódáshoz nincs ilyen követelmény.
• Az olvadt anyag a szilárd anyag tiszta folyékony formája, amely megolvadt, de az oldat mindig kettő vagy több keveréke.
