Oldódás vs szétesés
Az anyagokat intra-molekuláris és intermolekuláris kölcsönhatások tartják össze. Ezeknek az erőknek különböző erősségei vannak. Az oldódás és a szétesés két olyan folyamat, ahol ezek a molekuláris kölcsönhatások megzavarhatók, és néha új kölcsönhatások alakulnak ki.
Pusztulás
Az oldódás az anyag oldószerben történő feloldásának folyamata. Ez az anyag lehet szilárd, gáz vagy folyékony fázisban. Az oldódás eredménye oldószer. Az oldat komponensei főként kétfélék, oldott anyagok és oldószerek. Az oldószer feloldja az oldott anyagokat és egységes oldatot képez. Tehát általában az oldószer mennyisége nagyobb, mint az oldott anyag mennyisége. Oldáskor az oldott anyag molekuláris, atom vagy ion szintre bomlik, és ezek a fajok az oldószerben diszpergálnak. Az oldatban lévő összes részecske molekula vagy ion méretű, ezért szabad szemmel nem figyelhetők meg. Az oldatok színe akkor lehet, ha az oldószer vagy az oldott anyagok elnyelik a látható fényt. A megoldások azonban általában átlátszók. Az oldószerek lehetnek folyékony, gáznemű vagy szilárd állapotban. A legtöbb oldószer folyadék. A folyadékok közüla vizet univerzális oldószernek tekintik, mivel sok anyagot képes oldani, mint bármely más oldószert. Gáz, szilárd vagy bármely más folyékony oldott anyag oldható folyékony oldószerekben. Gázoldószerekben csak gázoldott anyag oldható fel. Bizonyos oldószermennyiséghez hozzáadható oldott anyagok mennyisége korlátozott.
Az oldódás érdekében az oldott anyagnak és az oldószernek kompatibilisnek kell lennie. Ezt úgy mondjuk, hogy „a hasonló feloldja a hasonlót”. Ez azt jelenti, hogy; Ha egy vegyület oldódik egy közegben, akkor annak közegének olyannak kell lennie, mint az oldott anyag. Például a poláros oldott anyagok oldódnak poláros közegben, de nem poláros közegben és fordítva. Az oldódási sebességet és az oldható anyagok mennyiségét az oldhatóság szabályozza. Az oldhatósági állandó azt az elképzelést adja, hogy mennyi szilárd anyag oldható fel, és egyensúlyban megy az oldat fázisába. Az oldódás kinetikus folyamat, és egy anyag oldódásához a teljes szabad energiának negatívnak kell lennie. Az oldódási sebesség számos egyéb tényezőtől is függ. Például a keverés, rázás, melegítés, hűtés néhány olyan módszer, amellyel növelhetjük vagy csökkenthetjük az oldódási sebességet. Néhány anyag könnyen feloldódik, míg néhány anyag nem. Például az ionos vegyületek nagyon gyorsan oldódnak a vízben, míg a keményítő percenként oldódik.
Az oldódás nagyon fontos a természet egyensúlyának fenntartásához. Oldódási elveket használunk az anyagok minőségének ellenőrzésére a gyógyszeriparban.
Szétesés
A szétesés azt jelenti, hogy apró darabokra, molekulákra vagy részecskékre bomlik. A kémia területén a vegyületek a reakciók során felbomlanak. Vagy különben széteshetnek, ha feloldódnak. A radioaktív bomlás a szétesés másik formája, ahol a radioaktív elemek bomlási reakciók láncolatán mennek keresztül, és végül átalakulnak egy másik komponenssé.
Mi a különbség az oldódás és a szétesés között?
• Az oldódás az anyag oldószerben történő feloldásának folyamata. A szétesés azt jelenti, hogy apró darabokra, molekulákra vagy részecskékre bomlik.
• Mivel az oldott anyag az oldódás során kisebb részecskékre bomlik (nem minden esetben), az oldódás egyben szétesési folyamat is.
