Genetikai sokféleség vs fajok sokfélesége
A biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát meggyőzni próbálták már évek óta a gyakorlatban, de a biológiai sokféleség szempontjait az emberek többsége nem ismerte be jól. A biológiai sokféleségnek azonban három fő szintje van, például genetikai, faji és ökoszisztéma. Mindezek a szintek fontosak és összefüggenek egymással. A genetikai sokféleséget és a fajok sokféleségét egyaránt meghatározzák az ökoszisztémák és a környezet változékonysága. A genetikai és a faji sokféleség között azonban jelentős különbségek vannak.
Mi a genetikai sokféleség?
A genetikai változatosság meghatározható a fajokon belüli és fajonkénti variációkként a genetikai összetétel formájában. Két fontos szempontot kell megértenünk a kifejezéssel kapcsolatban; az egyik az, hogy genetikai anyaggal van kapcsolatban, a másik pedig az, hogy kapcsolatban állhat akár egy fajjal, akár ennél többel. A genetikai sokféleséget a biodiverzitás alapszintjének tekintik.
A sokféleség a változatosság és a változékonyság kombinációja; a genetikai sokféleség arra szolgál, hogy az összes faj alkalmazkodjon a kihívásokkal teli környezeti követelményekhez. Egy adott faj megváltoztatásának lehetősége nagyon értékes a környezet eltérő igényeihez képest; valóban, a környezet az idők folyamán mindig változott. A dinoszauruszok nem tudtak eleget tenni az igényeknek, miután a meteorit eltalálta a Földet, és kihalt. Ha elegendő genetikai sokféleség és idő állna rendelkezésre ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a körülményekhez, mint az emlősök, a dinoszauruszok továbbra is ezen a bolygón lennének. A genetikai sokféleség hiánya sokáig nagy problémát jelentett a gepárdok számára; valójában genetikailag szűk keresztmetszetűek. A magas genetikai sokféleség jelenléte azt jelenti, hogy sokoldalú populációról van szó.
Mi a fajok sokfélesége?
A fajok sokfélesége a fajok variációja és változékonysága egy adott területen vagy térfogaton egy adott időpontban. Ezek a területek vagy térfogatok általában az ökoszisztémák vagy az érdekelt helyek. A fajok sokfélesége nemcsak arról szól, hogy az adott érdekes helyen milyen különféle fajok vannak jelen, hanem azt is, hogy ezek mennyire bőségesek. Ez azt jelenti, hogy a fajok sokfélesége a fajok gazdagsága és a fajok egyenletessége.
A fajgazdagság a fajok teljes száma, míg a fajok egyenletessége jelzi a bőségüket. Ha a fajok száma magas egy helyen, nagy változatosság benyomását kelti. A vadászat és a túlzott mértékű kiaknázás számos más fő ok mellett akaratlanul is a biodiverzitás csökkenéséhez vezetett. Ezenkívül a természeti erőforrások túlzott kihasználása is komoly veszélyt jelent a biológiai sokféleség csökkenésére, mivel csökkenti a természetes fauna és növényvilág számára rendelkezésre álló ökoszisztémákat. A fajok sokfélesége fontos mutatója az ökológiai egyensúlynak, és ennek a lehető legnagyobbnak kell lennie, hogy fenntartsa az életet a Földön.
Mi a különbség a genetikai sokféleség és a fajok sokfélesége között?
• Mindkettő a biodiverzitás szintje, de mindegyiknek a genetikai és fajokra korlátozott szintje van, ahogy a neve is jelzi.
• A genetikai sokféleség a gének számának, míg a fajok sokféleségének a fajok számának és egyenletességének értékelésével mérhető.
• A genetikai sokféleség nagyobb mértékben képes befolyásolni a fajok sokféleségét, mint nem.
• Előfordulhat, hogy a genetikai sokféleséget nem lehet közvetlenül megtekinteni, míg a fajgazdagság mindig kézzelfogható.
