Kovalens vs poláris kovalens
GNLewis amerikai vegyész javaslata szerint az atomok stabilak, ha vegyértékhéjában nyolc elektron van. Az atomok többségének vegyértékhéjában kevesebb, mint nyolc elektron van (kivéve a periódusos rendszer 18. csoportjában található nemesgázokat); ezért nem stabilak. Ezek az atomok hajlamosak egymással reagálni, stabilakká válni. Így minden atom nemesgáz elektronikus konfigurációt érhet el. A kovalens kötések a kémiai kötések egyik fő típusa, amelyek összekapcsolják a vegyi vegyületek atomjait. Kétféle kovalens kötés létezik, mint nem poláris és poláris kovalens kötés.
A polaritás az elektronegativitás különbségei miatt keletkezik. Az elektronegativitás megadja az atom mérését, hogy vonzza az elektronokat egy kötésben. Általában a Pauling-skálát használják az elektronegativitási értékek jelzésére. A periódusos rendszerben van egy minta arra vonatkozóan, hogy az elektronegativitás értékei hogyan változnak. Balról jobbra egy perióduson keresztül az elektronegativitás értéke növekszik. Ezért a halogének nagyobb elektronegativitási értékekkel rendelkeznek egy periódusban, az 1. csoport elemei pedig viszonylag alacsony elektronegativitási értékekkel. A csoport lefelé csökken az elektronegativitás értéke. Amikor ugyanazon atom vagy atomok közül kettő azonos elektronegativitású kötést képez közöttük, akkor ezek az atomok hasonló módon húzzák meg az elektronpárt. Ezért hajlamosak megosztani az elektronokat, és ez a fajta kötés nem poláros kovalens kötésként ismert.
Kovalens kötés
Amikor két hasonló vagy nagyon alacsony elektronegativitási különbséggel rendelkező atom együtt reagál, az elektronok megosztásával kovalens kötést képeznek. Mindkét atom az elektronok ilyen módon történő megosztásával megszerezheti a nemesgáz elektronikus konfigurációt. A molekula az a termék, amelyet az atomok közötti kovalens kötések képződése eredményez. Például, ha ugyanazon atomok kapcsolódnak olyan molekulák kialakításához, mint a Cl2, H2 vagy P4, akkor mindegyik atom kovalens kötéssel kapcsolódik egymáshoz.
Poláris kovalens
Az elektronegativitás-különbség mértékétől függően a kovalens karakter megváltoztatható. Ez a különbség nagyobb vagy alacsonyabb lehet. Ezért a kötéselektronpárt az egyik atom jobban meghúzza a másik atomhoz képest, amely részt vesz a kötés létrehozásában. Ez az elektronok egyenlőtlen eloszlását eredményezi a két atom között. Az ilyen típusú kovalens kötések pedig poláris kovalens kötésekként ismertek. Az elektronok egyenetlen megoszlása miatt az egyik atom kissé negatív töltéssel rendelkezik, míg a másik atom kissé pozitív töltéssel. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy az atomok részleges negatív vagy pozitív töltést nyertek. A nagyobb elektronegativitású atom kapja az enyhe negatív töltést, az alacsonyabb elektronegativitású atom pedig az enyhe pozitív töltést. A polaritás a töltések elválasztását jelenti. Ezeknek a molekuláknak dipólusmomentumuk van. A dipólus pillanat megméri a kötés polaritását, és általában debyekben mérik (iránya is van).
Mi a különbség a kovalens és a poláris kovalens között?
• A poláris kovalens kötések a kovalens kötések egyik típusa.
• A nem poláros kovalens kötéseket két hasonló elektronegativitású atom alkotja. A poláris kovalens kötéseket két különböző elektronegativitású atom hozza létre (de a különbségnek nem szabad meghaladnia az 1,7-et).
• Nem poláros kovalens kötésekben az elektronokat egyenlően osztják meg a kötésben részt vevő két atom. Poláros kovalens esetén az elektronpárt az egyik atom jobban húzza a másik atomhoz képest. Tehát az elektronmegosztás nem egyenlő.
• A poláros kovalens kötésnek dipólus nyomatéka van, míg a nem poláros kovalens kötésnek nincs.
