Poláris kötések vs poláris molekulák
A polaritás az elektronegativitás különbségei miatt keletkezik. Az elektronegativitás megadja az atom mérését, hogy vonzza az elektronokat egy kötésben. Általában a Pauling-skálát használják az elektronegativitási értékek jelzésére. A periódusos rendszerben van egy minta arra vonatkozóan, hogy az elektronegativitás értékei hogyan változnak. A fluor elektronegativitási értéke a legmagasabb, ami a Pauling-skála szerint 4. Balról jobbra egy perióduson keresztül az elektronegativitás értéke növekszik. Ezért a halogének nagyobb elektronegativitási értékekkel rendelkeznek egy periódusban, az 1. csoport elemei pedig viszonylag alacsony elektronegativitási értékekkel. A csoport lefelé csökken az elektronegativitás értéke. Amikor ugyanazon atom vagy atomok közül kettő azonos elektronegativitású kötést képez közöttük, akkor ezek az atomok hasonló módon húzzák meg az elektronpárt. Ezért,hajlamosak megosztani az elektronokat, és ez a fajta kötés kovalens kötésként ismert.
Mik azok a poláris kötvények?
Ha azonban a két atom különbözik, akkor az elektronegativitásuk gyakran eltér. De a különbség mértéke lehet magasabb vagy alacsonyabb. Ezért a kapcsolt elektronpárt az egyik atom jobban meghúzza a másik atomhoz képest, amely részt vesz a kötésben. Ez az elektronok egyenlőtlen eloszlását eredményezi a két atom között. Az ilyen típusú kovalens kötések pedig poláris kötésekként ismertek. Az elektronok egyenetlen megoszlása miatt az egyik atom kissé negatív töltéssel rendelkezik, míg a másik atom kissé pozitív töltéssel rendelkezik. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy az atomok részleges negatív vagy pozitív töltést nyertek. A nagyobb elektronegativitású atom kapja az enyhe negatív töltést, az alacsonyabb elektronegativitású atom pedig az enyhe pozitív töltést. A polaritás a töltések elválasztását jelenti. Ezeknek a molekuláknak dipólusmomentumuk van. A dipólus pillanat megméri a kötés polaritását, és általában debyekben mérik (iránya is van).
Mik azok a poláris molekulák?
Egy molekulában legalább egy kötés vagy ennél több is lehet. Egyes kötések polárosak, mások pedig nem polárisak. Ahhoz, hogy egy molekula poláris legyen, az összes kötésnek együttesen egyenetlen töltéseloszlást kell eredményeznie a molekulán belül. Ezenkívül a molekulák eltérő geometriájúak, így a kötések eloszlása meghatározza a molekula polaritását is. Például a hidrogén-klorid egy csak egy kötést tartalmazó poláris molekula. A vízmolekula két kötéssel rendelkező poláris molekula. Az ammónia pedig egy másik poláris molekula. Ezekben a molekulákban a dipólus pillanat állandó, mert az elektronegativitásbeli különbségek miatt keletkeztek, de vannak más molekulák is, amelyek csak bizonyos esetekben lehetnek polárisak. Az állandó dipólusú molekula egy másik nem poláros molekulában indukálhatja a dipolt, és akkor ez ideiglenes poláris molekulává is válik. Bizonyos változások még egy molekulán belül is okozhatnak időbeli dipólusmomentumot.
Mi a különbség a poláros kötések és a poláris molekulák között?
• A poláris molekulák poláris kötéssel rendelkeznek.
• A kötés akkor poláros, ha a kötésképződésben részt vevő két atomnak eltérő elektronegativitása van. A poláris molekulában az összes kötésnek együttesen polaritást kell produkálnia.
• Bár egy molekulának vannak poláris kötései, ez nem teszi a molekulát polárissá. Ha a molekula szimmetrikus és az összes kötés hasonló, akkor a molekula nem polárossá válhat. Ezért nem minden poláris kötéssel rendelkező molekula poláros.
