Fiskális vs monetáris politika
Minden második nap hallunk néhány hírt a kormány fiskális politikájának változásairól. Azt is láthatjuk, hogy közgazdászok vitatják a kormány különféle monetáris politikáját. Noha tudjuk, hogy a fiskális és a monetáris viszony egyaránt a közgazdaságtanhoz kapcsolódik, nem tehetünk különbséget a fiskális és monetáris politikák között. Vannak hasonlóságok abban az értelemben, hogy mind a monetáris, mind a fiskális politika célja, hogy irányító erőt adjon a gazdaságnak, ha az lassan halad. Ugyanakkor számos különbség van, amelyet e cikk kiemelni fog.
A fiskális politika az adózásra vonatkozik, és arra, hogy a kormány miként kívánja elkölteni az ezzel a politikával generált bevételeket. A monetáris politika másrészt a kormány és az ország csúcsbankja által a gazdaság stabilizálása érdekében tett minden erőfeszítésre a pénz pumpálásával (a kínálat fenntartása) és a népességet általában érintő kamatlábak rögzítésével a gazdaság stabilizálása érdekében tett. Mind a fiskális, mind a monetáris politika hatással van a közember életére, mivel az állami kiadások és a bevételek generálása dönt a közember jövedelmi szintjéről, és ugyanígy cselekszik a csúcsbank által a gazdaság likviditásának növelésére vagy csökkentésére deklarált politika is.
A kormány költségvetési politikáját minden évben világossá teszik a pénzügyi miniszter által felolvasott pénzügyi költségvetés. A monetáris politikát azonban a csúcsbank és annak irányító testülete kezeli, amely eseti intézkedéseket hoz a túlfűtött gazdaság lehűlése érdekében, és pénzt is pumpál a pénzkínálat növelése érdekében, ha lassúság tapasztalható a gazdaságban.
Minden kormány törekszik a bevételek növelésére és a kiadások csökkentésére. Az inflációs nyomás következtében azonban általában nem lehet csökkenteni a kiadásokat, és ez további bevételek generálását is szükségessé teszi a gazdaság fellendítése érdekében. A fejlesztési programok működtetésére rendelkezésre álló forrásoknak mindezen manipulációja tükröződik a kormány fiskális politikájában. Ha a gazdaságban visszaesés tapasztalható (a GDP nem a vártnak megfelelően növekszik), a kormány a gazdaság ösztönzésére irányuló erőfeszítései során adócsökkentést javasol, hogy több pénz szabaduljon fel üzleti és ipari tevékenységekre. Ugyanezt a monetáris politikával kívánják elérni, amelyet az apex bank jelent be. A bank csökkenti a kamatlábat, hogy több pénzt engedjen csökkentett kamatlábakkal az ipar és a mezőgazdaság számára a fejlesztési tevékenységek elősegítése érdekében.
Az egyik ország egyik központi bankjának fegyvere a készpénz tartalékráta (CRR), vagyis az a pénzösszeg, amelyet minden banknak be kell fizetnie a csúcsbankba. Valahányszor a gazdaságnak több pénzre van szüksége, ez a CRR csökken, hogy több forrást álljon rendelkezésre a kereskedelmi bankok rendelkezésére, amelyeket továbbíthatnak a gazdaság különböző szektoraiba. Másrészt a magasabb CRR visszatartja a bankokat attól, hogy könnyű hiteleket adjanak az iparnak és a mezőgazdaságnak, ezáltal szigorítva a gazdaságot és szorosabb pénzkínálatot.
Mi a különbség a fiskális és a monetáris politika között?
• A monetáris politikát az ország csúcsbankja, míg a fiskális politikát a pénzügyminiszter pénzügyi költségvetése hirdeti meg
• A fiskális politika az adók és az állami kiadások révén történő bevétel-előállításra vonatkozik.
• A monetáris politika a központi bank megvásárlására tett erőfeszítésekre ösztönzi a gazdaság lendületét.
• A fiskális politika éves jellegű, míg a monetáris politika eseti jellegű és függ az ország gazdasági helyzetétől.
