Upanisádok vs Védák
Az upanisádok és a védák két kifejezés, amelyeket gyakran összekevernek, mint egy és ugyanaz. Valójában két különböző témáról van szó. Valójában az Upanisadok a Védák részei.
Rig, Yajur, Sama és Atharva a négy Véda. A Véda négy részre oszlik, nevezetesen: Samhita, Brahmana, Aranyaka és Upanishad. A felosztásból kitűnik, hogy Upanishad képezi az adott Véda utolsó részét. Mivel Upanishad képezi a Véda végét, Vedantának is nevezik. Az „anta” szó szanszkrit nyelven „véget” jelent. Ezért a „Vedanta” szó jelentése: „a Véda vége”.
Az Upanishad tárgya vagy tartalma általában filozófiai jellegű. Beszél az Atman természetéről, a Brahman vagy a Legfelsőbb Lélek nagyságáról és a halál utáni életről is. Ezért Upanishadot a Véda Jnana Kandájának hívják. A Jnana tudást jelent. Upanishad a legfelsõbb vagy a legmagasabb tudásról beszél.
A Véda másik három részét, nevezetesen Samhitát, Brahmantát és Aranyakát Karma Kandának hívják. A karma szanszkrit nyelven jelentése „cselekvés” vagy „rituálék”. Meg lehet érteni, hogy a Véda három része az élet rituális részével foglalkozik, például áldozatvállalással, megszorításokkal és hasonlókkal.
A Véda tehát az élet rituális és filozófiai vonatkozásait egyaránt tartalmazza. Foglalkozik az életben végrehajtandó cselekedetekkel, valamint azokkal a lelki gondolatokkal, amelyeket az embernek elméjében ápolnia kell, hogy olvassa Istent.
Az upanisádok száma sok, de közülük csak 12 tekinthető fő upanisádnak. Érdekes megjegyezni, hogy Adi Sankara, az Advaita filozófia-rendszer megalapítója mind a 12 fő Upanishadról szólt. A filozófiai gondolatok különféle szektáinak másik fő tanára sokat idézett az Upanishadok szövegeiből.
