Fő különbség - Spontán és indukált mutáció
A mutációkat a szervezet DNS-szekvenciájának olyan változásainak nevezzük, amelyek fenotípusos változást eredményeznek, akár hasznos, akár káros. A mutációk lehetnek néma mutációk is, amelyek nem befolyásolják a fenotípust. A mutációk nagyban hozzájárultak a fajok fejlődéséhez. A mutációkat főként két fő kategóriába sorolják a mutáció okozati összefüggései alapján. Ezek spontán mutációk és indukált mutációk. A spontán mutációk azok a mutációk, amelyek kiszámíthatatlanok és a DNS replikációs hibái miatt következnek be. Az indukált mutációk azok a mutációk, amelyeket ismert fizikai, kémiai vagy biológiai tényezők okoznak. Ezeket a mutációkat ezen szereknek való kitettség okozza, ami a DNS-szekvenciák változását eredményezi. A spontán és az indukált mutációk közötti legfontosabb különbség ezen mutációk kórokozói. És így,A spontán mutációk a DNS replikációs hibái miatt kiszámíthatatlan változások, míg az indukált mutációkat fizikai, kémiai vagy biológiai tényezők okozzák.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi a spontán mutáció
3. Mi az indukált mutáció
4. A spontán és az indukált mutáció hasonlóságai
5. Egymás melletti összehasonlítás - Spontán és indukált mutáció táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az a spontán mutáció?
A spontán mutációkat a DNS-replikációs folyamat során bekövetkező nem javított hibák okozzák. Ezek a hibák vagy átmenetekhez vezethetnek a nukleotidbázisok között, vagy pedig a bázisok közötti transzverziókhoz vezethetnek. A bázisok átmenete akkor következik be, amikor a purint (adenint) egy másik purinbázissal (guaninnal) vagy egy pirimidinbázist (timint) egy másik pirimidinnel (citozinnal) helyettesítik. A bázisok transzverziója a purinbázis pirimidin-bázissal való helyettesítésére utal, és fordítva. A spontán mutációkat elsősorban kémiai mutagének okozzák, például interkaláló szerek, alkilát-guanidin, nitrogén-oxid és sugárzási típusok, például ionizáló és nem ionizáló sugárzás stb. A spontán mutáció sebessége gyorsan változik, és a spontán mutációk miatt kialakult betegségek a mutáció okozta kromoszóma-rendellenességekből származnak.
Spontán mutációk esetén a mutáció forrása nem kiszámítható vagy nem ismert. Ezért a mutáció okának meghatározása nem lehetséges. A spontán mutáció legvitatottabb példája a sarlósejtes vérszegénység előfordulása. Nemzedékeken át nem ismert a sarlósejtes vérszegénységhez vezető mutáció oka. A sarlósejtes vérszegénység maláriarezisztenciával is jár, ahol a sarlósejtes vérszegénységben szenvedő alanyok nem szenvednek maláriát.
Mi az indukált mutáció?
Az indukált mutációk olyan mutációk, amelyeket specifikus ismert szerek okoznak. Ezért indukált mutációkban megjósolható a mutáció oka. Ezek a mutációk a bázisok átmenetét és transzverzióját is eredményezik. A mutáció előfordulása a mutáció dózisától és a mutagén közvetlen vagy közvetett expozíciójának gyakoriságától függ. Ezért azok a személyek, akik gyakran mutagéneknek vannak kitéve, hajlamosabbak a mutációkra. Így azok a munkavállalók, akik káros vegyi anyagokkal és nehézfémekkel, sugárzási típusokkal, például röntgensugarakkal foglalkoznak, hajlamosabbak az indukált mutációkra.
01. ábra: Bőrrák
Az ilyen típusú mutációk megelőzhetők a mutagének tudatosításával, megfelelő biztonsági óvintézkedések alkalmazásával a mutagének kezelésénél. Az indukált mutációk gyakori példái közé tartozik a folyamatos sugárterhelés miatti bőrrák és a nehézfémeknek való kitettség miatt kialakuló vesebetegségek.
Milyen hasonlóságok vannak a spontán és az indukált mutáció között?
- A spontán és az indukált mutációk változást eredményeznek a DNS-szekvenciákban, amelyeket átmenet vagy transzverzió okoz.
- A spontán és az indukált mutációkat egyaránt olyan mutagének okozzák, mint kémiai, fizikai vagy biológiai ágensek.
- A spontán és az indukált mutációk káros hatásokat, jótékony hatásokat eredményezhetnek, vagy a mutációnak a DNS-szekvenciára gyakorolt hatása alapján semmilyen hatást nem gyakorolhatnak.
- Spontán és indukált mutációkban egyaránt fontos szerepet játszik a mutagén dózisa és gyakorisága.
- A spontán és az indukált mutációk egyaránt kimutathatók olyan molekuláris technikák alkalmazásával, mint a polimeráz láncreakciós módszerek stb.
Mi a különbség a spontán és az indukált mutáció között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Spontán vs indukált mutáció |
|
| A spontán mutációk azok a mutációk, amelyek kiszámíthatatlanok és főleg a DNS replikációs hibái miatt következnek be. | Az indukált mutációk azok a mutációk, amelyeket ismert fizikai, kémiai vagy biológiai tényezők okoznak. |
| Okozó szerek | |
| Ismeretlen okokat befolyásolnak a spontán mutációk. | Az ismert kórokozókat befolyásolják az indukált mutációk. |
| Eredményes betegségállapotok | |
| Az sarlósejtes vérszegénység egy olyan betegség, amely spontán mutáció következtében jelentkezik. | Specifikus ráktípusok, mint például az indukált mutáció következtében kialakult bőrrák, folyamatos sugárterhelésnek köszönhető. |
Összegzés - Spontán vs indukált mutáció
A mutációk a DNS-szekvenciák olyan változásai, amelyek öröklődhetnek, ha a nemi kromoszómákban fordulnak elő. A mutációk kórokozói mutagénekként ismertek, és lehetnek kémiai, fizikai vagy biológiai. A mutáció kiszámíthatóságától függően spontánként és indukálva oszlanak meg. A spontán mutációk olyan mutációk, amelyek spontán fordulnak elő, és a mutagén forrása ismeretlen. Az indukált mutációkat olyan mutagének okozzák, amelyekben a forrás ismert. Ez a különbség a spontán és az indukált mutáció között.
