Fő különbség - Transzmembrán és perifériás fehérjék
A fluid mozaik modell, amelyet Singer és Nicolson 1972-ben fedezett fel, elmagyarázza az univerzális sejtmembrán szerkezetét, amely körülveszi a sejteket és annak organellumait. Az évek során fejlődött, és megmagyarázza a sejtmembrán alapvető szerkezetét és működését. A plazmamembrán az a modell, amely megvédi a sejteket a károsodásoktól, és védelmet nyújt idegen ágensekkel szemben. A folyadékmozaik modell szerint a plazmamembrán kétrétegű lipidlapokból (foszfolipidek), koleszterinből, szénhidrátokból és fehérjékből áll. A koleszterin a lipid kettős réteghez kapcsolódik. A szénhidrátok vagy lipidekhez vagy fehérjékhez vannak kötve a membránban. A membránfehérjék három típusba tartoznak: integrál fehérjék, perifériás fehérjék és transzmembrán fehérjék. Az integrált fehérjék integrálódnak a membránba. A transzmembrán fehérjék és a perifériás fehérjék közötti legfontosabb különbség az, hogy a transzmembrán fehérjék egészen a membránon átnyúlnak, míg a perifériás fehérjék lazán kapcsolódnak a belső és a külső felületekhez.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi a transzmembrán fehérje
3. Mi a perifériás fehérje
4. A transzmembrán és a perifériás fehérjék közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - transzmembrán és perifériás fehérjék táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi a transzmembrán fehérje?
A transzmembrán fehérjék az integrált fehérjék speciális típusai, amelyek átjutnak a biológiai sejtmembránon. Tartósan kapcsolódik, és teljes egészében átfedhető a membránon. A transzmembrán fehérjék többsége átjáróként működik, amelyek lehetővé teszik más anyagok szállítását a belső sejtbe. A transzmembrán fehérjék hidrofób tekercsekkel és hélixszel rendelkeznek, amelyek stabilizálták pozícióját a lipid kétrétegben. A transzmembrán fehérje szerkezete három doménre oszlik. A kettős lipidtartományban lévő domént lipid kettősrétegnek nevezzük. A külső cellában található tartományt extracelluláris doménnek nevezzük. A benne lévő tartomány intracelluláris tartományként ismert.
Bár a plazmamembrán folyékony, a transzmembrán fehérjék orientációja nem változik. Ezek a fehérjék olyan nagyok és nagy molekulatömegűek. Tehát a tájolás megváltoztatása nagyon kicsi. Az extracelluláris rész mindig a sejten kívül van, és az intracelluláris rész mindig a sejten belül van.
A transzmembrán fehérjék számos nagyon fontos funkciót töltenek be a sejtben. Döntő szerepet játszanak a sejtkommunikációban. A külső környezettel kapcsolatos információkat jelzik a benne lévő cellának. A receptorok az extracelluláris domén anyagaihoz kapcsolódhatnak. Miután a fehérje kötődik a szubsztrátokhoz, geometriai változásokat hoz a fehérje intracelluláris doménjében. Ezek a változások számos változást hoznak a sejtben lévő fehérjék geometriájában, ami kaszkádreakciót eredményez. A transzmembrán fehérjék képesek jelátalakítóként működni a belső sejtek felé. Olyan jeleket indítanak, amelyek reagálnak a külső környezetre, és ez a sejt többi részében végbemenő cselekvésekhez vezet.
01. ábra: A transzmembrán fehérjék
A transzmembrán fehérjék szintén képesek szabályozni az anyagok és anyagok cseréjét a sejtmembránon. Speciális csatornákat vagy átjárókat képezhetnek, amelyeket „porinek” neveznek, amelyek áthaladhatnak a sejtmembránon. Ezeket a porinokat más fehérjék szabályozzák, amelyek néha záródnak és néha kinyílnak. A legjobb példa erre az idegsejtek szignál transzdukciója. A receptor fehérje kötődik egy neurotranszmitterhez. Ez a kötés lehetővé teszi az ioncsatornák (feszültségfüggő vagy ligandfüggő csatornák) megnyitását. És ez az ionok áramlását teszi lehetővé a csatornákon. Ezért továbbítja az idegi impulzusokat. Az idegsejtek az akciópotenciálként ismert elektromos jeleket továbbítják az ionok áramlásával a sejtmembránon.
Mi az a perifériás fehérje?
Ezek a fehérjék időben kapcsolódnak a plazmamembránhoz. Vagy kapcsolódnak az integrált membránfehérjékhez, vagy a lipid kettős réteghez. A perifériás fehérjék hidrogénkötések révén kötődnek a sejtmembránhoz. Számos fontos biológiai funkciójuk van. Legtöbbjük sejtreceptorként működik. Néhány közülük nagyon fontos enzim. Mivel a citoszkeletonban vannak, alakot és támaszt adnak. Három fő összetevőn keresztül könnyítik meg a mozgást: mikrofilamentumok, köztes szálak és mikrotubulusok. Fő funkciójuk a szállítás. Molekulákat hordoznak más fehérjék között. A legjobb példa erre a „citokróm C”, amely elektronmolekulákat hordoz az energiatermelés elektrontranszportláncában lévő fehérjék között.
02. ábra: A perifériás fehérjék
Tehát a perifériás fehérjék rendkívül fontosak a sejtek túlélése szempontjából. Amikor a sejt károsodik, a „citokróm C” felszabadul a sejtből. Ez a sejt apoptózisához vezet. A perifériás enzimek egy része részt vesz az anyagcserében; lipoxigenáz, alfa-béta hidroláz, foszfolipáz A és C, szfingomyelináz C és Ferrochelatase.
Milyen hasonlóságok vannak a transzmembrán és a perifériás fehérjék között?
- Mindkettő fehérje.
- Mindkettő részt vesz a molekuláris transzportban.
- Mindkettő megtalálható a plazmamembránban.
- Mindkettő rendkívül fontos a sejtek túlélése szempontjából.
Mi a különbség a transzmembrán és a perifériás fehérjék között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Transzmembrán vs perifériás fehérjék |
|
| A transzmembrán fehérjék olyan membránfehérjék, amelyek egészen a membránon átnyúlnak. | A perifériás fehérjék olyan membránfehérjék, amelyek lazán kapcsolódnak a belső és külső felületekhez. |
| Funkció | |
| A transzmembrán fehérjék segítenek a sejtjelzésben. | A perifériás fehérjék megtartják a sejt alakját és támogatják a sejtmembránt annak szerkezetének fenntartása érdekében. |
| Természet | |
| A transzmembrán fehérjék egyfajta integrált fehérjék. | A perifériás fehérjék nem integrál fehérjék. |
| Elhelyezkedés | |
| A transzmembrán fehérjék átterjednek a sejtmembránon. | A perifériás fehérjék a sejtmembránon kívül vagy belül kapcsolódnak a felülethez. |
| Kötés | |
| A transzmembrán fehérjék tartósan kapcsolódnak a sejtmembránhoz (az orientáció fix). | A perifériás fehérjék időben vagy lazán kapcsolódnak a sejtmembránhoz (az orientáció változik). |
Összegzés - Transzmembrán vs perifériás fehérjék
A plazmamembrán az a modell, amely megvédi a sejteket a károsodásoktól, és védelmet nyújt idegen ágensekkel szemben. A plazmamembrán folyadékmozaik modellje megmagyarázza, hogy a lipid kettős réteg, a koleszterin, a szénhidrátok és a fehérjék alkotják. A koleszterin a lipid kettős réteghez kapcsolódik. A szénhidrátok vagy lipidekhez vagy fehérjékhez vannak kötve a membránban. A fehérjék háromféle: integrális, perifériás és transzmembrán fehérjék. Az integrált fehérjék integrálódnak a membránba, és egészen a membránon átnyúlnak. A perifériás fehérjék lazán kapcsolódnak a belső és külső felületekhez. Ez a különbség a transzmembrán és a perifériás fehérjék között.
Töltse le a Transmembrane vs Peripheral Proteins PDF változatát
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség a transzmembrán és a perifériás fehérjék között
