Kulcskülönbség - Autopoliploidia vs Allopolyploidia
A poliploidia egy olyan kromoszóma-rendellenességre utal, amely a normál diploid állapot helyett három vagy több kromoszómasorozatú organizmust eredményez. A legtöbb esetben a poliploidiát alkalmazzák a növénynemesítésben, és pozitív eredményeket mutat a hibrid fajták kifejlesztésében. Ezért a poliploid fajtákat főként a növénybiológia magyarázza. A poliploidok főleg a testvérkromatidák közötti diszjunkció eredményeként alakulnak ki a mitózis során. A poliploidia két fő típusa van; Autopolyploidia és Allopolyploidia. Az autopoliploidia az az állapot, amelyben egy szervezet három vagy több kromoszóma-csoportból áll, amelyek ugyanazon fajtól származnak, hasonló genomokkal. Az alloploidia az az állapot, amelyben egy szervezet három vagy több kromoszóma-készletből áll, amelyeket egy másik faj különböző genomokkal kap. A legfontosabb különbség az autopolyploidia és az allopolyploidia között az a fajta organizmus, amely hozzájárul az adott poliploid állapothoz. Az autopolyploidiában a beérkező kromoszómák ugyanazon típusú genomhoz tartoznak, míg az allopolyploidiában az élőlények három vagy több kromoszómasorozatból állnak, amelyeket különböző genomtípusú szervezetek fogadnak.
TARTALOM
1. Összefoglalás és Legfontosabb különbség
2. Mi Autopolyploidy
3. Mi Allopolyploidy
4. hasonlóságok között Autopolyploidy és Allopolyploidy
5. Egymás melletti összehasonlítás - Autopolyploidy vs Allopolyploidy táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az autopoliploidia?
Az autopoliploidia az az állapot, amelyben egy organizmus több kromoszóma készletet kap ugyanattól a genomtól vagy fajtól. Az autopoliploidia leggyakrabban páros számú kromoszómát eredményez. A kromoszómák hasonlósága miatt a meiózis folyamata során többváltozós párosításon mennek keresztül.
Az autopoliploidok két kategóriába sorolhatók a hibrid poliploid fajta kifejlesztésében alkalmazott genom hasonlósága alapján. Ezért az autopolyploidokat tovább osztják szigorú autopolyploidokra és fajok közötti autopolyploidokra. A szigorú autopolyploidia arra a jelenségre vonatkozik, amelyben hibrid keletkezik ugyanazon szervezet kromoszómáinak megduplázódása eredményeként. Az interraciális autopolyploidia az a jelenség, amelyben a hibrid az azonos genotípusú különböző organizmusok közötti keresztezés következtében jön létre.
01. ábra: lucerna
Mesterséges körülmények között az autopolyploidiát kolchicin indukálhatja. A kolchicin egy alkaloid, amelyet a réti sáfránynövény szintetizál. A kolchicin képes megakadályozni a nukleáris orsó fejlődését. A kolhicin kezelését követő mitózist C - mitózisnak nevezik, és ennek eredményeként bivalens képződik. Sok termesztett növény autopolyploid. Ilyen például a tetraploid Burgonya és a lucerna.
Mi az allopoliploidia?
Az allopoliploidia az a jelenség, amikor egy hibrid fajta keletkezik annak eredményeként, hogy genetikailag nem azonos fajtákból három vagy több kromoszómasorozat érkezik. Ezért nincsenek hasonló genomjukkal, és különféle fajokhoz tartoznak. Az allopoliploidok páros vagy páratlan számú kromoszómával rendelkezhetnek. Az allopolyploidiában a bivalensek helyett multivalensek képződnek.
Az allopolyploidia típusai
Az allopoliploidok különféle típusokba is sorolhatók;
- Szegmens allopolyploidia
- Teljes allopolyploidia
- Igaz vagy genomi poliploidia
- Auto-allopolyploidia
- Aneuploidia
02. ábra: Az allopolyploidra példa a pamut
Az allopoliploidok például a gyapot - 13 pár és 53 kromoszóma, a búza - 7 pár és a 42 kromoszóma.
Milyen hasonlóságok vannak az autopoliploidia és az allopoliploidia között?
- Mindkét típus a poliploid állapotba tartozik, ahol a kromoszómák száma megnő a normál számhoz képest.
- Mindkét típust hibrid fajták kifejlesztésénél alkalmazzák.
- Mindkét típus leggyakrabban a növénytermesztésben tapasztalható.
Mi a különbség az autopoliploidia és az allopoliploidia között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Autopolyploidia vs Allopolyploidia |
|
| Az autopoliploidia az az állapot, amelyben egy szervezet három vagy több kromoszóma-csoportból áll, amelyek ugyanazon fajtól származnak, hasonló genomokkal. | Az alloploidia az az állapot, amelyben egy szervezet három vagy több kromoszóma-készletből áll, amelyeket egy másik faj különböző genomokkal kap. |
| A kromoszómák száma | |
| Páros számú kromoszóma látható autopolyploidia állapotban. | Az allopolyploidia állapotban páros vagy páratlan számú kromoszóma lehet. |
| A nővér kromatidák kialakulása | |
| A bivalensek autopolyploidiában képződnek. | Multivalensek alakulnak ki allopolyploidiában. |
Összegzés - Autopolyploidia vs Allopolyploidia
A poliploidok a mitózis fázisban bekövetkező nem diszjunkció eredményeként keletkeznek, amelyek vagy bivalens, vagy multivalenseket eredményeznek. Az autopoliploidia az a jelenség, amikor egy organizmus három vagy több kromoszómasorozatot kap hasonló genomú organizmusoktól, míg az allopolyploidia az a jelenség, amikor a hibrid organizmus három vagy több kromoszómasorozatot kap olyan organizmusoktól, amelyek nem rendelkeznek hasonló genomokkal. E két típusú poliploid előállítása hasznosnak bizonyult a növénynemesítésben és a növénytermesztésben. Ez a különbség az autopolyploidia és az allopolyploidia között.
Töltse le az Autopolyploidy vs Allopolyploidy PDF verzióját
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót
