Fő különbség - Hígítás vs hígítási tényező
A hígítás és a hígítási tényező az analitikai kémia számításaiban használt általános kifejezések. A hígítás egy adott oldott anyag koncentrációjának csökkenését jelenti az oldatban. Ez a kifejezés folyadékok és gázok leírására egyaránt használható. A hígítási tényező a hígítás mértéke; leírja a hígítás mértékét. A hígítás és a hígítási tényező közötti fő különbség az, hogy az oldat hígítása az oldott anyag koncentrációjának csökkenése az oldatban, míg a hígítási tényező az oldat végső térfogata és kezdeti térfogata közötti arány.
TARTALOM
1. Áttekintés és fő különbség
2. Mi a hígítás
3. Mi az a hígítási tényező
4. Egymás melletti összehasonlítás - Hígítás és hígítási tényező táblázatos formában
5. Összefoglalás
Mi az a hígítás?
Az oldat hígítása az oldott anyag koncentrációjának csökkenése az oldatban. Az oldat oldószerből áll, amely oldott anyagokat oldott fel benne. Ezen oldott anyagok koncentrációját molaritásként vagy molalitásként adjuk meg. A molaritás az oldat egységnyi térfogatában jelen lévő oldott anyagok mennyisége (egység / mol / l-ben megadva). A molalitás az oldott anyag tömege egységnyi térfogatban (kg / l egységben kifejezve). Amikor az oldott anyag koncentrációja csökken ebben az oldatban, hígított oldatnak nevezzük.
A hígítást úgy végezzük, hogy egyszerűen több oldószert adunk az oldathoz, az oldott anyag tartalmát állandóan tartva. Például egy nátrium-kloridot (NaCl) tartalmazó vizes oldatot további víz hozzáadásával hígíthatunk. Ha az oldott anyag színes vegyület, az oldat színe elhalványul, amikor az oldat hígul.
1. ábra: A szín elhalványul hígításkor
Végső koncentráció kiszámítása
Az oldat végső koncentrációja a következő összefüggés alapján határozható meg.
C1V1 = C2V2
C1 a kezdeti koncentráció
V1 a kezdeti térfogat
C2 a végső koncentráció
V2 az oldat végső térfogata.
Például: A KCl vizes oldata 2,0 mol KCl-ot tartalmaz 0,2 liter vízben. Mekkora lenne a KCl-oldat végső koncentrációja, ha vizet (400 ml) adunk hozzá?
A KCl kezdeti koncentrációja (C1) = 2,0 mol / 0,2L = 10 mol / l
Az oldat kezdeti térfogata (V1) = 0,2 L
Az oldat végső térfogata (V2) = 0,2 L + 0,4 L = 0,6 L
Az oldat (C2) végső koncentrációját a következők segítségével lehet meghatározni:
C1V1 = C2V2
10 mol / L x 0,2 L = C2 x 0,6 L
C2 = 2 mol / 0,6 L = 3,33 mol / L
Mi az a hígítási tényező?
A hígítási tényező (más néven hígítási arány) az oldat végső térfogata és kezdeti térfogata közötti arány. A végső térfogat az oldat térfogata hígítás után. A kezdeti térfogat az oldat térfogata a hígítás előtt, vagy a hígításhoz felhasznált eredeti oldat térfogata. Ez a kapcsolat felhasználható az oldott anyag tömegével együtt.
Hígítási tényező kiszámítása
Hígítási tényező = végső térfogat (V2) / kezdeti térfogat (V1)
Például: 200 ml KMnO 4 vizes oldat hígítása 200 ml víz hozzáadásával, Hígítási tényező = (200 ml + 200 ml) / 200 ml
= 400 ml / 200 ml
= 2
02. ábra: Hígítási tényező grafikon
A fenti ábra egy olyan grafikonot mutat be, amelyben a békák pusztulását és az ökoszisztémához adott peszticidek hígítását számítják ki.
Mi a különbség a hígítás és a hígítási tényező között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Hígítás vs hígítási tényező |
|
| Az oldat hígítása az oldott anyag koncentrációjának csökkenése az oldatban. | A hígítási tényező (hígítási arány) az oldat végső térfogata és kezdeti térfogata közötti arány. |
| Koncepció | |
| A hígítás a koncentráció csökkenése. | A hígítási tényező a hígítás mértéke. |
| Meghatározás | |
| A hígítást a C1V1 = C2V2 egyenlet határozza meg. | A hígítási tényezőt úgy határozzuk meg, hogy az oldat végső térfogatát elosztjuk a kezdeti térfogattól. |
| Mértékegység | |
| A hígítás megadja a végső koncentrációt mol / l egységben. | A hígítási tényező egységtelen. |
Összegzés - Hígítás vs hígítási tényező
A hígítás és a hígítási tényező nagyon gyakori kifejezés a kémia területén. A hígítási tényező a hígítás mértéke. A legfontosabb különbség a hígítási és a hígítási tényező között az, hogy az oldat hígítása az oldott anyag koncentrációjának csökkenése az oldatban, míg a hígítási tényező az oldat végső térfogata és kezdeti térfogata aránya.
