Fő különbség - Plasmolysis vs Deplasmolysis
A vízmolekulák a sejtmembránon keresztül mozognak a sejtben lévő és azon kívüli vízpotenciál különbsége szerint. Amikor a külső oldatnak alacsony a vízpotenciálja, addig, amíg a vízpotenciál meg nem egyenlő, a sejt elveszíti a vízmolekulákat a külső oldathoz. Amikor a sejt belsejének vízpotenciálja alacsony a külső oldathoz képest, a vízmolekulák belépnek a sejtbe. A plazmolízis a protoplazma zsugorodásának és a sejtfalakkal való leválásának folyamata volt, mivel a vízveszteség alacsony vízpotenciállal rendelkező oldatba (hipertóniás oldat) vezetett. A deplasmolysis a plazmolízis fordítottja. A deplasmolysis akkor következik be, amikor egy plazmolizált sejtet nagy vízpotenciállal rendelkező oldatba (hipotonikus oldat) helyezünk. A legfontosabb különbség a plazmolízis és a deplasmolysis között az, hogy a plazmolysis sorána vízmolekulák kimennek a sejtből, és a sejt protoplazma zsugorodik, míg a deplazmolízis során a vízmolekulák belépnek a sejtbe, és a sejtek protoplazmája megduzzad.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi a plazmolízis
3. Mi a deplasmolysis
4. A plazmolízis és a deplasmolysis közötti hasonlóságok
5. Egymás melletti összehasonlítás - Plasmolysis vs Deplasmolysis táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi a Plasmolysis?
A plazmolízis az exoszmózis miatt bekövetkező folyamat. Ha egy növényi sejtet alacsony vízpotenciállal rendelkező oldatba helyezünk, a vízmolekulák addig lépnek ki a sejtből, amíg a sejt és az oldat vízpotenciálja meg nem egyenlő. A vízveszteség miatt a sejt protoplazmája zsugorodik és leválik a sejt faláról. A növényi sejt merev sejtfala miatt azonban a sejtek ellenállnak a törésnek. A vízmolekulák exozmózis útján jönnek ki a sejtből a plazmolízis során. A plazmolízis miatt a növény hervad. Amikor a növényeket újra öntözik, a plazmolízis megfordítható. A víz az endoszmózis révén felszívja a növény sejtjeit, és a növények visszatérnek a normális nyaki állapotba.
01. ábra: Plazmolízis
Számos belső és külső tényező befolyásolja a plazmolízis folyamatát és a plazmolízis idejét. Ezek a sejtfal kötődése, a protoplazmatikus viszkozitás, a sejtfajok, a sejtfal pórusmérete stb. A növény életkora, sejttípusa és a növény fejlődési szakasza szintén befolyásolja a plazmolízist és az időt.
Mi a Deplasmolysis?
A deplasmolysis a plazmolízis fordított folyamata. Ha egy plazmolizált növényi sejtet nagy vízpotenciállal rendelkező oldatba helyezünk, a vízmolekulák a sejtmembránon keresztül jutnak be a növényi sejtbe. Ezért a protoplazma térfogata növekszik, és a sejt fokozatosan visszatér normál helyzetébe.
02. ábra: Deplasmolysis
A sejt vízpotenciálja helyreáll a plazmolízis következtében. A deplasmolysis annak eredménye, hogy a víz endoszmózis révén belép a sejtbe.
Milyen hasonlóságok vannak a plazmolízis és a deplazmolízis között?
- A plazmolízis és a deplazmolízis két folyamat fordul elő a növényi sejtekben.
- Mind a plazmolízis, mind a deplazmolysis folyamatok a vízmolekula sejten keresztüli mozgása miatt következnek be.
- A plazmolízis és a deplazmolízis folyamata egyaránt megfordítható.
- Mind a plazmolízis, mind a deplazmolysis folyamatok a vízpotenciál különbsége miatt következnek be.
- Mind az plazmolízis, mind a deplazmolysis az ozmózis miatt következik be.
Mi a különbség a plazmolízis és a deplasmolysis között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Plasmolysis vs Deplasmolysis |
|
| A plazmolízis a sejt protoplazmájának összehúzódásának folyamata a vízveszteség miatt, ha hipertóniás oldatba helyezzük. | A deplasmolysis a plazmolízis fordítottja, amelyben a sejtek a víz felszívódása miatt megduzzadnak, ha hipotóniás oldatba helyezik. |
| Ok | |
| A plazmolízis exosmosis miatt következik be. | A deplasmolysis az endoszmózis miatt következik be. |
| Protoplazma | |
| A protoplazma a Plasmolysis során zsugorodik. | A protoplazma a deplasmolysis során megduzzad. |
| A megoldás típusa | |
| A plazmolízis akkor következik be, amikor a növényi sejtet hipertóniás oldatba helyezzük. | A deplasmolysis akkor következik be, amikor egy növényi sejtet hipotonikus oldatba helyezünk. |
| Vízmozgás | |
| A vízmolekulák a plazmolízis során a sejtből kifelé veszítenek. | A vízmolekulák a deplasmolysis során kerülnek a sejtbe. |
| Vízpotenciál | |
| A sejt nagyobb vízpotenciállal rendelkezik, mint a külső oldat a plazmolízis során. | A sejtnek kisebb a vízpotenciálja, mint a külső oldatnak a deplazmolízis során. |
| A sejt ozmotikus nyomása | |
| A plazmolízis miatt az ozmotikus nyomás alacsony a sejtben. | A deplasmolysis miatt az ozmotikus nyomás magas a sejtben. |
| Hatás | |
| A plazmolízis miatt a növények hervadnak. | A deplasmolysis helyreállítja a növények turgorát. |
Összegzés - Plasmolysis vs Deplasmolysis
A plazmolízis és a deplazmolízis két fontos folyamat a növények vízháztartása szempontjából. A növények hervadnak vagy zsugorodnak, ha a talaj területén nincs elegendő víz. Ez a folyamat plazmolízis néven ismert. Amikor öntözzük őket, a növények visszanyerik a vizet, és visszanyerik a turgort a reverz plazmolízis vagy a deplasmolysis folyamatával. A plazmolízis az exosmosis révén következik be. A víz elhagyja a sejtet, ezért a protoplazma zsugorodik. A deplasmolysis az endoszmózis révén következik be. A víz belép a sejtbe, és a sejt protoplazma megduzzad. Ez a különbség a plazmolízis és a deplazmolízis között.
Töltse le a Plasmolysis vs Deplasmolysis PDF verzióját
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Töltse le a PDF verziót itt: Különbség a plazmolízis és a deplasmolízis között
