Fő különbség - Plasmolysis vs Turgidity
A vízmolekulák mozgását a nagy vízpotenciállal rendelkező régióból az alacsony vízpotenciállal rendelkező régióba egy félig áteresztő membránon keresztül ozmózisnak nevezzük. A sejtmembrán féligáteresztő membrán, amely körülveszi a sejtet. Lehetővé teszi, hogy a kiválasztott típusú molekulák be- és kikerüljenek a sejtbe. Amikor a sejteket oldatokba helyezzük, a vízmolekulák a sejtmembránon keresztül mennek ki és be a sejtbe a vízpotenciál különbsége szerint. A megoldások a vízpotenciál alapján háromfélék lehetnek. Ezek hipertóniás, izotóniás és hipotonikus oldatok. A hipertóniás oldatban a sejt vízpotenciálja kisebb, mint a sejt magas vízpotenciálja, miközben hipotóniás oldatban van. A sejt és az oldat vízpotenciálja izotóniás állapotban egyenlő. A vízmozgások alapján a sejtek különböző változásokon mennek keresztül. A plazmolízis és a turgilitás két olyan folyamat, amely a sejtekben a víz mozgása miatt fordul elő. A plazmolízis az a folyamat, amely akkor következik be, amikor egy növényi sejtet hipertóniás oldatba helyezünk. A sejt az exoszmózis révén elveszíti a vízmolekulákat kifelé. Ezért a protoplazma összehúzódik és leválik a sejt faláról. Plazmolízis néven ismert. Ha egy növényi sejtet hipotóniás oldatba helyezünk, a vízmolekulák a sejt belsejében mozognak. A protoplazmatikus térfogat a víz felszívódása következtében növekszik, és nyomás alá helyezi a sejtfalat. Ezt zavarosságnak nevezik. A legfontosabb különbség a plazmolízis és a turgilitás között az, hogy a plazmolízis exosmosis, míg a turgilitás endosmosis miatt következik be. A plazmolízis az a folyamat, amely akkor következik be, amikor egy növényi sejtet hipertóniás oldatba helyezünk. A sejt az exoszmózis révén elveszíti a vízmolekulákat kifelé. Ezért a protoplazma összehúzódik és leválik a sejt faláról. Plazmolízis néven ismert. Ha egy növényi sejtet hipotóniás oldatba helyezünk, a vízmolekulák a sejt belsejében mozognak. A protoplazmatikus térfogat a víz felszívódása következtében növekszik, és nyomás alá helyezi a sejtfalat. Ezt zavarosságnak nevezik. A legfontosabb különbség a plazmolízis és a turgilitás között az, hogy a plazmolízis exosmosis, míg a turgilitás endosmosis miatt következik be. A plazmolízis az a folyamat, amely akkor következik be, amikor egy növényi sejtet hipertóniás oldatba helyezünk. A sejt az exoszmózis révén elveszíti a vízmolekulákat kifelé. Ezért a protoplazma összehúzódik és leválik a sejt faláról. Plazmolízis néven ismert. Ha egy növényi sejtet hipotóniás oldatba helyezünk, a vízmolekulák a sejt belsejében mozognak. A protoplazmatikus térfogat a víz felszívódása következtében növekszik, és nyomás alá helyezi a sejtfalat. Ezt zavarosságnak nevezik. A legfontosabb különbség a plazmolízis és a turgilitás között az, hogy a plazmolízis exosmosis, míg a turgilitás endosmosis miatt következik be.vízmolekulák mozognak a sejt belsejében. A protoplazmatikus térfogat a víz felszívódása következtében növekszik, és nyomás alá helyezi a sejtfalat. Ezt zavarosságnak nevezik. A legfontosabb különbség a plazmolízis és a turgilitás között az, hogy a plazmolízis exosmosis, míg a turgilitás endosmosis miatt következik be.vízmolekulák mozognak a sejt belsejében. A protoplazmatikus térfogat a víz felszívódása következtében növekszik, és nyomás alá helyezi a sejtfalat. Ezt zavarosságnak nevezik. A legfontosabb különbség a plazmolízis és a turgilitás között az, hogy a plazmolízis exosmosis, míg a turgilitás endosmosis miatt következik be.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi a plazmolízis
3. Mi a turgiditás
4. A plazmolízis és a turgiditás közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - Plasmolízis és turgiditás táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi a Plasmolysis?
A plazmolízis olyan folyamat, amely a sejtekben a hipertóniás oldat vízvesztesége miatt következik be. A hipertóniás oldat koncentrációja nagyobb. Ezért az oldat vízpotenciálja kisebb a sejtek citoplazma vízpotenciáljához képest. Ha egy sejtet hipertóniás oldatba helyezünk, a nagy vízpotenciál miatt a vízmolekulák az egyensúly eléréséig a sejtből a külső oldatba mozognak. Amikor a víz elhagyja a sejtet, a protoplazma térfogata csökken.
01. ábra: Plazmolízis
A sejtmembrán a citoplazmával együtt leválik a sejtfalról, mivel a sejtfal merev szerkezet, és nem fog összehúzódni. Amikor a protoplazma összehúzódik és csökkenti annak térfogatát, a sejt plazmolizálódik. Ez a folyamat plazmolízis. A plazmolízis reverzibilis folyamat. Ha a sejtet nagyobb vízpotenciállal rendelkező oldatba helyezik, a sejt visszaáll normális állapotába. Deplazmolysis néven ismert.
Mi a turgiditás?
A turgiditás olyan folyamat, amely akkor következik be, amikor egy sejt felszívja a vizet a külső oldatból. Ha a sejtben a vízpotenciál kevesebb, mint az oldat vízpotenciálja, a vízmolekulák ozmózis útján a sejtbe költöznek. Emiatt a protoplazma térfogata nő, és a sejtek kitágulnak vagy megduzzadnak. A sejttartalom a sejtmembránnal együtt kifelé tolja a sejtfalat. A sejtfal erős szerkezet, szilárd és merev marad. Ez akkor fordul elő, amikor egy növényi sejtet hipotóniás oldatba helyezünk. A hipotonikus oldat nagy vízpotenciállal és alacsony oldott anyag koncentrációval rendelkezik.
02. ábra: Turgid, Plasmolysed és Flaccid sejtek
A sodródás fontos folyamat a növények merevségének fenntartására. A turgor nyomás a növényeket függőlegesen és mereven tartja. A turgilitás elvesztése a növény hervadása miatt következik be.
Milyen hasonlóságok vannak a plazmolízis és a turgiditás között?
- A plazmolízis és a turgiditás az ozmózis miatt következik be.
- Mindkettő a sejt vízmozgásai miatt történik.
- Mindkét jelenség kapcsolatban áll a sejtfallal és a sejtmembránnal.
- Mindkét folyamat a növényi sejtekhez kapcsolódik.
Mi a különbség a plazmolízis és a turgiditás között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Plasmolysis vs turgiditás |
|
| A plazmolízis az a folyamat, amikor a víz hipertóniás oldatba kerülve a sejtbe kerül. A protoplazma a plazmolízis során leválik a sejtfalról. | A turgiditás az a folyamat, amikor a sejttartalom nyomást gyakorol a sejtfalra, mivel az ozmózis révén a víz felszívódik a sejtbe. |
| Hivatkozott megoldás | |
| A plazmolízis akkor fordul elő, amikor egy növényi sejtet hipertóniás oldatba helyezünk. | A turgiditás akkor fordul elő, amikor egy növényi sejtet hipotonikus oldatba helyezünk. |
| Endosmosis vagy Exosmosis | |
| A plazmolízis a sejt sejtjeinek exoszmózis útján történő vízvesztesége miatt következik be. | A turgiditás az endoszmózison keresztüli vízfelvétel eredményeként jelentkezik. |
| A víz iránya | |
| A plazmolízis során a víz kimozdul a sejtből | A víz a turgilitás alatt a sejtbe költözik. |
| A Protoplazma kötete | |
| Amikor a plazmolízis során a víz veszít a sejtből, a protoplazma térfogata csökken. | Amikor az ozmózis a nedvesség alatt felszívja a vizet, a protoplazma térfogata nő. |
| A plazma membrán és a sejtfal összekapcsolása | |
| A plazmamembrán leválik a sejtfalról a plazmolízis során. | A plazma membrán nyomás alatt kapcsolódik a sejtfalhoz a turgilitás alatt. |
Összegzés - Plasmolysis vs Turgidity
Amikor egy sejt felszívja a vizet az oldatból a sejtbe, a sejt megduzzad, és azt mondják, hogy a sejt torga állapotban van. Amikor egy sejt elveszíti a vizet és zsugorodik, akkor azt mondják, hogy a sejt plazmolizált állapotban van. A plazmolízist és a turgilitást a sejtmembrán vízmozgásai okozzák. Ez a két folyamat akkor fordul elő, amikor egy sejtet hipertóniás, illetve hipotonikus oldatba helyezünk. A plazmolízis során a protoplazma megtörik, és a sejtmembrán leválasztja a sejtfalat, míg a turgorodás során a protoplazma kitágul, és a sejtmembrán érintkezik a sejtfallal. Ez a különbség a plazmolízis és a turgilitás között.
Töltse le a PDF-t Plasmolysis vs Turgidity
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség a plazmolízis és a turgiditás között
