Fő különbség - In situ hibridizáció vs immunhisztokémia
A rák és a fertőző betegségek diagnosztikája népszerű tendencia, amikor új proteomikát és genomikán alapuló technikákat alkalmaznak a daganatok vagy fertőző sejtek, szaporodása és a sejtek fejlődési helyeinek azonosítására, valamint a legtöbb fertőző és nem fertőző betegség genetikai alapjának elemzésére. Ez a gyógyszerek pontos feldolgozását és tervezését, valamint a betegségekre szabott terápiák kidolgozását eredményezi. Az in situ hibridizáció (ISH) és az immunhisztokémia (IHC) két ilyen széles körben alkalmazott technika a rákbiológiában, és az in situ hibridizáció és az immunokémia közötti legfontosabb különbség az elemzési eljárásban használt molekulákban rejlik. Az ISH-ban a nukleinsav-próbákat alkalmazzák az elemzésben, míg az IHC-ben monoklonális és poliklonális antitesteket használnak a diagnosztikai meghatározásokhoz.
TARTALOM
1. Áttekintés és legfontosabb különbség
2. Mi a helyzet hibridizációja
3. Mi az immunhisztokémia
4. Hasonlóságok az in situ hibridizáció és az immunhisztokémia között
5. Egymás melletti összehasonlítás - Helyi hibridizáció vs immunhisztokémia táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az a helyzetben történő hibridizáció (ISH)?
Az in situ hibridizáció egy nukleinsav-hibridizációs technika, amelyet közvetlenül a szövet egy részén vagy szakaszán, a teljes szövetben vagy a sejtekben hajtanak végre. A technika a Watson Crick komplementer bázispárosítás elméletétől függ, amely vagy DNS-DNS hibrideket, vagy DNS-RNS hibrideket eredményez, amelyek képesek mutált gének detektálására vagy a kívánt gén azonosítására. Egyszálú DNS-szekvenciákat, kettős szálú DNS-szekvenciákat, egyszálú RNS-szekvenciákat vagy szintetikus oligonukleotid-szekvenciákat használunk próbaként a hibridizációs technika során, és ezeket a próbákat radioaktív foszforral jelölik az 5 'végén az azonosítási eljárásokhoz autoradiográfia során, vagy fluoreszcens festékekkel jelölik.. Különböző típusú ISH technikák állnak rendelkezésre az alkalmazott szonda típusa és az alkalmazott vizualizációs technika típusa alapján.
01. ábra: Fluoreszcens in situ hibridizáció
Az ISH számos alkalmazási területtel rendelkezik, elsősorban a fertőző betegségek molekuláris diagnosztikájában, a kórokozók jelenlétének azonosítása és a kórokozó molekuláris diagnosztikával történő megerősítése érdekében. A fejlődésbiológia, a kariotipizálás és a filogenetikai elemzés, valamint a kromoszómák fizikai feltérképezése területén is alkalmazzák.
Mi az immunhisztokémia (IHC)?
Az IHC technikájában a fő elemzett molekula az antigén. Az IHC során monoklonális és poliklonális antitesteket alkalmaznak az antigének jelenlétének meghatározására fertőzés vagy rosszindulatú sejtproliferációs státus esetén. A technika antigén-antitest megkötésen alapul, és enzimjelzéseket használnak erre a technikára; az egyik ilyen alkalmazás az ELISA (enzimhez kapcsolt immunszorbens teszt). A markerek lehetnek fluoreszcensen jelölt antitestek vagy rádióval jelölt antitestek is.
02. ábra: Immunhisztokémia
Az IHC-t széles körben használják a rákos sejtek kimutatására. A diagnosztikai eljárások a tumor sejtjein lévő antigéneket célozzák meg a tumor azonosítására és jellemzésére. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a fertőző ágensek diagnosztizálására. Monoklonális és poliklonális antitesteket is használunk különböző géntermékek elemzésére, lehetővé téve az antitest-antigén kötő reakciót a kívánt fehérje és a beadott szintetikus antitest között.
Milyen hasonlóságok vannak az in situ hibridizáció és az immunhisztokémia között?
- Az ISH és az IHC rendkívül specifikus reakciók.
- Mindkét technika nagyon pontos.
- Mindkét technika alkalmazható a rák és a fertőző betegségek diagnosztikájában.
- Ezeket a technikákat steril in vitro körülmények között hajtják végre.
- Mindkettő gyors technika, amely reprodukálható eredményeket nyújt.
- Az ISH és az IHC detektálási módszereket, például rádiójelölést és fluoreszcencia technikákat alkalmaz.
Mi a különbség az in situ hibridizáció és az immunhisztokémia között?
Különböző cikk a táblázat előtt
In situ hibridizáció vs immunhisztokémia |
|
| Az ISH egy nukleinsav-hibridizációs technika, amelyet közvetlenül a szövet egy részén vagy szakaszán vagy a teljes szöveten hajtanak végre. | Az IHC egy olyan technika, amelyben monoklonális és poliklonális antitesteket alkalmaznak az antigének jelenlétének meghatározására, amelyek a sejtfelületekre helyezett speciális fehérje markerek. |
| Az elemzett biomolekulák típusa | |
| Az ISH nukleinsavakat elemez. | Az IHC elemzi a fehérjék-antigéneket. |
| A biokémiai reakció alapjai | |
| A DNS-DNS vagy a DNS-RNS közötti kiegészítő bázispárosítás ebben a technikában fordul elő. | Az antigén-antitest kölcsönhatások részt vesznek az immunhisztokémiában. |
| Enzimhez kapcsolt detektálási módszerek | |
| Enzimhez kapcsolt detektálási módszerek nem alkalmazhatók az ISH-ban. | Enzimhez kapcsolt detektálási módszerek alkalmazhatók az IHC-ben. |
Összegzés - In situ hibridizáció vs immunhisztokémia
A molekuláris diagnosztika gyors és megerősítő módszer, amely felhasználható egy nem fertőző betegség, például rák vagy fertőző betegség, például HIV vagy tuberkulózis azonosítására a sejteken jelenlévő molekuláris markerek alapján, amelyek a betegség megnyilvánulásához vezetnek. A molekuláris markerek jelen lehetnek expresszált fehérjék formájában vagy azon a genetikai szinten, amely alapján különböző új technikákat vezetnek be a hatékonyság növelése érdekében, és kevésbé fáradságosak, bár ezek a technikák magas költségekkel járnak. Az ISH tehát a DNS-DNS vagy a DNS-RNS hibrid képződésétől, az IHC pedig az antitest és az antigén közötti specifikus reakciótól függ. Ez a különbség az in situ hibridizáció között.
Az In situ hibridizáció és az immunhisztokémia PDF-verziójának letöltése
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség az in situ hibridizáció és az immunhisztokémia között.
