Fő különbség - Cyst vs Polyp
A polip olyan tömeg, amely a nyálkahártya felszíne fölött nő, és makroszkóposan látható szerkezetet képez. A ciszta egy csomó, amely hámbélelt üregből áll, folyadékkal vagy félig szilárd anyaggal töltve meg. A legfontosabb különbség a ciszta és a polip között az, hogy a ciszták folyadékkal töltött üreggel rendelkeznek, míg a polipok nem rendelkeznek folyadékkal töltött üregekkel. Fontos, hogy világosan ismerjük a ciszta és a polip közötti különbséget e betegségek kezelése és kezelése érdekében.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbségek
2. Mi a polip
3. Mi a ciszta
4. Egymás melletti összehasonlítás - Cisz vs polip táblázatos formában
5. Összegzés
Mi az a polip?
Az a tömeg, amely a nyálkahártya felszíne fölé nő, és makroszkóposan látható szerkezetet képez, polipnak ismert. Ezeket általában külön nyél rögzíti a nyálkahártyához.
A legtöbb esetben a polipok jóindulatú daganatok, de lehetnek rosszindulatú polipok is. A gyulladásos polipok, például az orrnyálkahártyában láthatók, nem daganatosak.
Kolorektális polipok
A vastagbél nyálkahártyájából kiemelkedő rendellenes szövetnövekedést vastagbélpolipnak nevezzük. Ezek a polipok lehetnek egyszeresek vagy többszörösek, és többféle formában megtalálhatók, például
- Kocsányos polipok
- Lapos polipok
- Sessilis polipok
A polip átmérője néhány millimétertől több centiméterig változhat.
A vastagbél-polipokat szövettani jellemzőik szerint különféle kategóriákba sorolták, mint például adenoma, hamartoma stb.
A colorectalis polipok kialakulásával járó kóros állapotok:
Sporadikus adenomák
Az adenoma a vastagbélrák prekurzor elváltozása. Kezdetben jóindulatú daganatokként jelennek meg, de a dysplastikus változások bekövetkeztével rosszindulatúvá válhatnak.
A rosszindulatú transzformáció kockázata magas, ha a vastagbél-polip,
- 1,5 cm-nél nagyobb átmérőjű,
- Többszörös, ülő vagy lapos,
- Súlyos diszpláziája van villous architektúrával és a hozzá kapcsolódó pikkelyes metapláziával.
Ha a kockázati rosszindulatú transzformáció magas, kolonoszkópiát végeznek a daganatok bélből való eltávolítására. Az eltávolításuk után is folyamatos megfigyelésre van szükség.
A végbélvérzés a végbélben és a sigmoid vastagbélben lévő polipok leggyakoribb klinikai jellemzője. A proximális elváltozások általában tünetmentesek.
Sessile fogazott adenoma
A jóindulatú hiperplasztikus polipok (HPS), a hagyományos fogazott adenomák (TSA) és a premalignus szessilis fogazott adenómák (SSA) ebbe a kategóriába tartoznak. Ezek az elváltozások a hámréteg fűrészes megjelenése miatt különböznek a többitől. Az SSA-k és a TSA-k endoszkópos reszekciója ajánlott.
3. A vastagbél karcinóma
A colorectalis carcinoma a harmadik leggyakoribb rák világszerte.
A betegség klinikai jellemzői:
- Laza széklet
- Rektális vérzés
- A vérszegénység tünetei
- Tenesmus
- Tapintható rektális vagy hasi tömeg
A következő vizsgálatokat végezzük a vastagbél karcinóma lehetőségének kizárása érdekében
-
Kolonoszkópia - az aranystandard
- Endoanalis ultrahang és kismedencei MRI
- Dupla kontrasztú bárium beöntés
A betegség kezeléséhez multidiszciplináris csapat bevonása szükséges. A belek érintett régiójának műtéti reszekcióját a betegek többségénél végezzük. A műtéti eljárás a rák helyétől függően változik, a betegség prognózisa a stádiumtól és az áttétek jelenlététől függ.
01. ábra: Méhpolipok
Epehólyag-polipok
Az epehólyag-polip gyakori megállapítás azoknál a betegeknél, akiket hepatobiliaris ultrahangvizsgálatra utalnak. Ezek a polipok gyulladásosak és koleszterin lerakódásokat tartalmaznak. Legtöbbjük kicsi és jóindulatú. Lehetnek rosszindulatúak is. Ha a polip mérete meghaladja a 10 cm-t, rosszindulatúak lehetnek. Ezeknek az ajánlott kezelése a kolecisztektómia.
Gyomorpolipok
Ez a betegség legtöbbször viszonylag ritka és tünetmentes. Nagyobb elváltozások hematemesist vagy vérszegénységet okozhatnak. Az elváltozás diagnosztizálható endoszkópiával. A polipectomia elvégezhető a polip szövettanától függően. Műtéti beavatkozásra van szükség, ha nagy vagy többszörös polip van jelen.
Orrpolipok
Ezek a polipok kerek, sima, puha, félig áttetsző, halvány szerkezetek, amelyeket keskeny szár rögzít az orrnyálkahártyához. Általában allergiás vagy vazomotoros rhinitisben szenvedő betegeknél fordulnak elő. A hízósejtek, az eozinofilek és a mononukleáris sejtek nagy számban találhatók meg bennük. Az orrpolipok orrdugulást, íz- és szagvesztést, valamint a száj légzését okozhatják. Az állapot intranazális szteroidjait használják.
Mi az a ciszta?
Folyadékkal vagy félig szilárd anyaggal töltött hámbélelt üregből álló csomót cisztának nevezzük. A legtöbb ciszta, amellyel találkozunk, áttetsző, szürke, csillogó, sima hártya szegélyezi és tiszta folyadékkal van tele. A ciszták különféle kóros okok miatt fordulnak elő számos szervben, például a májban, a vesében és a tüdőben. Az emberi testben megjelenő ciszták közül néhány,
- Hydatid ciszta
- A vese cisztás betegségei
- A máj fibrocisztás betegsége
- Tüdőciszták
- Biliáris ciszták
- Baker ciszta
- Faggyúciszta
- Pilar ciszta
Hydatid ciszták
A hydatid ciszták a hydatid betegségben képződnek, amikor az ember a kutya galandférgének, az Echinococcus granulosusnak a köztes gazdája lesz. A kifejlett féreg a házi és vad szemfogak belében él. Az emberek a kutyákkal való közvetlen érintkezésből vagy a kutya ürülékével szennyezett táplálékból vagy vízből fertőződnek meg. Lenyelés után a féreg exocisztája behatol a bél falába, és a vér révén bejut a májba és más szervekbe. Vastag falú, lassan növekvő ciszta képződik. Ezen ciszta belsejében a parazita lárva szakaszainak további fejlődése zajlik. A máj a leggyakoribb szerv, amelyet ez az állapot érint. A leggyakrabban megfigyelt klinikai tünetek:
- Sárgaság (az epevezetékre nehezedő nyomás miatt)
- Hasi fájdalom
- Eozinofíliával társuló láz
- Köpetképződés (a hörgőbe hasadó ciszta miatt)
- Krónikus tüdőtályog
- Fókális rohamok (az agyban lévő ciszta miatt)
- Ágyéki fájdalom és hematuria
A vizsgálatok perifériás eozinofíliát és pozitív hidatid komplement rögzítési tesztet mutathatnak. A ciszta külső rétegének meszesedése sima hasi röntgenfelvételen figyelhető meg.
02. ábra: Mediastinalis bronchogén ciszta mikrográfiája
Menedzsment
- A 10 mg / kg albendazol csökkentheti a ciszta méretét.
- Szúrás, aspiráció, injekció, újraszívás (PAIR) végezhető
- A finom tűvel történő szívást ultrahang-vezérléssel végezzük
A vese cisztás betegségei
A vese cisztás betegségei örökletes, fejlődési vagy szerzett rendellenességek. Az alábbiakban a vese cisztás betegségek számos formáját soroljuk fel.
- Felnőtt policisztás betegség
- Gyermekkori (autoszomális recesszív) policisztás betegség
- Magányos ciszták
- Medulláris betegségek cisztákkal
A máj fibrocisztás betegségei
Ezek a rendellenességek májcisztákat vagy fibrózist okozhatnak. A máj policisztás betegsége a vese policisztás betegségének részeként fordul elő. A májfibrocisztás betegségek általában tünetmentesek, de esetenként hasi fájdalmat és duzzanatot okozhatnak.
Mi a különbség a ciszta és a polip között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Cyst vs Polyp |
|
| A ciszta egy csomó, amely hámbélelt üregből áll, folyadékkal vagy félig szilárd anyaggal töltve meg. | A polip olyan tömeg, amely a nyálkahártya felszíne fölé nőve makroszkóposan látható szerkezetet képez. |
| Folyadékkal töltött üregek | |
| A ciszták folyadékkal töltött üreggel rendelkeznek. | A polipok nem rendelkeznek folyadékkal töltött üregekkel. |
Összegzés - Cyst vs Polyp
Amint az elején tárgyaltuk, a ciszta egy csomó, amely folyadékkal vagy félig szilárd anyaggal töltött hámbélelt üregből áll, és a polip olyan tömeg, amely a nyálkahártya felülete fölé nőve makroszkopikusan látható szerkezetet képez. Így a ciszta és a polip közötti különbség folyadékkal töltött üregek jelenléte. Az egyes állapotok egyértelmű meghatározása fontos a beteg kezelésében.
Töltse le a Cyst vs Polyp PDF verzióját
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség a ciszta és a polip között.
