Kulcskülönbség - Pozitron-emisszió vs Elektron Capture
A pozitronemisszió és az elektronfogás kétféle nukleáris folyamat. Bár a magban változásokat eredményeznek, ez a két folyamat két különböző módon megy végbe. Mindkét radioaktív folyamat instabil magokban fordul elő, ahol túl sok a proton és kevesebb a neutron. Ennek a problémának a megoldása érdekében ezek a folyamatok azt eredményezik, hogy a magban lévő protont neutronná változtatják; de kétféle módon. Pozitronemisszióban a neutron mellett egy pozitron (egy elektronnal ellentétes) is létrejön. Az elektron befogása során az instabil mag az egyik elektronját elkapja egyik pályájáról, majd neutront termel. Ez a legfontosabb különbség a pozitronemisszió és az elektronfogás között.
Mi a pozitron emisszió?
A pozitron emisszió egyfajta radioaktív bomlás és a béta bomlás egyik altípusa, és béta plusz bomlás (β + bomlás) néven is ismert. Ez a folyamat magában foglalja a proton átalakulását egy neutronrá a radionuklid mag belsejében, miközben felszabadít egy pozitron és egy elektron neutrino (ν e). A pozitron bomlás általában nagy, „protonokban gazdag” radionuklidokban történik, mivel ez a folyamat csökkenti a proton számát a neutron számhoz képest. Ez szintén nukleáris transzmutációt eredményez, amely egy kémiai elem atomját olyan egységgé alakítja, amelynek atomszáma egy egységgel alacsonyabb.
Mi az elektron befogása?
Az elektron befogása (más néven K-elektron befogás, K-befogás vagy L-elektron befogás, L-befogás) magában foglalja a belső atomelektron abszorpcióját, általában annak K vagy L elektronhéjából egy elektromosan protonban gazdag magban. semleges atom. Ebben a folyamatban két dolog történik egyszerre; egy nukleáris proton neutronrá változik, miután reagál egy elektronral, amely az egyik pályájáról a magba esik, és egy elektron neutrino emissziója. Ezenkívül sok energia szabadul fel gammasugaraként.
Mi a különbség a pozitron emisszió és az elektron befogás között?
Egyenlet ábrázolása:
Pozitron-kibocsátás:
Az alábbiakban a pozitronemisszióra (β + bomlás) mutatunk be példát.
Megjegyzések:
- A bomló nuklid az egyenlet bal oldalán található.
- A jobb oldali nuklidok sorrendje tetszőleges sorrendben lehet.
- A pozitron-emisszió általános ábrázolási módja a fentiek szerint történik.
- A neutrino tömegszáma és atomszáma nulla.
- A neutrino szimbólum a görög „nu” betű.
Elektron befogása:
Az alábbiakban bemutatunk egy példát az elektron befogására.
Megjegyzések:
- A lebomló nuklid az egyenlet bal oldalára van írva.
- Az elektront a bal oldalra is fel kell írni.
- Egy neutrino is részt vesz ebben a folyamatban. Kilökődik abból a magból, ahol az elektron reagál; ezért a jobb oldalra van írva.
- Az elektron befogásának általános ábrázolási módja a fentiek szerint történik.
Példák a pozitron emisszióra és az elektron befogására:
Pozitron-kibocsátás:
Elektron befogása:
A pozitron-emisszió és az elektron-befogás jellemzői:
Pozitron-emisszió: A pozitron-bomlás a béta-bomlás tükörképének tekinthető. Néhány egyéb speciális funkció a következők
- A proton neutronná válik egy radioaktív folyamat eredményeként, amely egy atom magjában történik.
- Ez a folyamat pozitron és neutrino emissziót eredményez, amelyek az űrbe távolodnak.
- Ez a folyamat az atomszám egy egységnyi csökkenéséhez vezet, és a tömegszám változatlan marad.
Elektronrögzítés: Az elektronrögzítés nem ugyanúgy történik, mint a többi radioaktív bomlás, például az alfa, a béta vagy a helyzet. Az elektron befogásakor valami belép a magba, de az összes többi bomlás magában foglal valamit a magból.
Néhány további jelentős jellemző a
- A legközelebbi energiaszintről származó elektron (főleg K-héjból vagy L-héjból) esik a sejtmagba, és ettől a proton neutron lesz.
- A magból neutrino kerül kibocsátásra.
- Az atomszám egy egységgel csökken, és a tömegszám változatlan marad.
Definíciók:
Nukleáris transzmutáció:
Mesterséges radioaktív módszer egy elem / izotóp átalakítására egy másik elemmé / izotóppá. A stabil atomok nagy sebességű részecskékkel történő bombázással radioaktív atomokká alakíthatók.
Nuklid:
különféle atom vagy mag, amelyet a protonok és a neutronok meghatározott száma jellemez.
Neutrino:
A neutrino egy szubatomi részecske, amelynek nincs elektromos töltése
